Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1941

Index

- 32 — 51. sz. ;ntségi }Őjt. •5. SZ. ry házi ügyben élet. A különböző szertartású katolikus hívek bármikor járulhatnak kölcsönösen más katolikus szertartás szerint a szeníáldozáshoz, a húsvéti, valamint az első és utolsó szentáldozást azonban mindenki lehetőleg a saját szertartása szerint igyekezzék elvégezni. * Ha görög szertartás szerint áldozunk, fejünket jól felemeljük, szánkat jól kinyitjuk és mindaddig nyitva tartjuk, míg a kanálkát az áldoztató pap szánktól el nem velle. Így elérhető, hogy a kanálka az áldozók szájához hozzá sem ér." 326. kérdés után (105. lap) külön kérdésben : „Szabad-e más-szertartású katolikus gyónlatóatyánál szentgyónásunkat elvégeznünk? Más-szertartású és kellő joghatósággal felruházott gyóntatóatyánál is bármikor elvégezhetjük szentgyónásunkat." 541. kérdés után (110. lap) mint harmadik *-alatti megjegyzés beiktatandó: *Akiket papokká szentelnek, azok nem élhetnek házasságban. A keleti Egyház fegyelme szerint azonban bizonyos kivételekkel a görögkatolikus papnövendékek felszentelésük előtt a házasság szentségét is íölvehetik." 345. kérdés után (112. lap) *-alatt: „Jól különböztessük meg ettől a vegyesszertartású házasságot, amikor tudniillik latin és görög szertartású hívek lépnek házasságra. Vegyesszertartású házasságban a gyermekek az atya szertartását követik." A nyári időszámítás bevezetésével kapcsolatban felvetődött a kérdés, hogy mikor kezdődik a szentmisét és szentáldozást megelőző szentségi böjt. Tudomásulvétel és miheztartás végett közlöm, hogy a szentségi böjt a csillagászati éjfélkor, vagyis a nyári időszámítás szerint éjfél után 1 órakor kezdődik. Alkalomadtán a hívek figyelmét is fel kell hívni erre. Elvi jelentőségénél fogva egész terjedelmében közlöm alábbiakban a m. kir. közigazgatási bíróságnak egyházi adóügyben hozolt egyik ítéletét: A Magyar Szent Korona nevében a magyar királyi közigazgatási bíróság H. J. k . i lakosnak M. községben kivéteti egyházközségi adóügyét, melyben a megnevezett fél panaszbeadványára B. vármegye közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága 1938. évi március hó 50-án 1011/kb. 1958. sz. a. határozott és a törlési kérelmet elutasította, az említett határozat ellen az adózó fél panaszára 1940. évi széptember hó 27. napján tartott nyilvános ülésében tárgyalás alá vévén, következőképen •» ÍTÉLT: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasz folytán a megtámadott adóügyi bizottsági határozatot megsemmisíti, s utasítja ezt a bizottságot, hogy az összes iratokat, az alapkérelemnek fellebbezésként való elbírálása végett, kiildje meg az illetékes egyházmegyei hatóságnak. INDOKOK: Panaszos az 1928—1931. évekre szólóan kétszeres egyházi adókivetést vitat, azt állítván, hogy M. községben, ahová m ... i földje az 1932. január hó 1-én politikailag történt területátcsatolás óta tartozik, egyházilag pedig már korábban, 1928. évi január hó 1-től tartozott, a római katolikus egyházközség a fenti évekre jogtalanul vetett ki adót, mert földjövedelme után ugyanerre az időre B. községben, az 1951. évig fennállott területi illetékesség alapján már megadóztatták és a kivetett egyházi adót ott meg is fizette. Ezt a kérelmet, a K. K. H. Ö. 102. §. (3) bekezdésében meghatározott hatáskörben az adóügyi bizottság elbírálta, azonban ez a bíróság ennek nyomán, a K. K. H. Ö. 104. §. 4. h.) pontja szerinti hatáskörét nem állapítja meg. I — Adózó kétszeres adóztatás ellen élt jogorvoslattal; ebben a tárgyban a K. K. H. Ö. 102. §. (3) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelmen kívül nem hagyhatók, már pedig ez a jogszabály kimondja, hogy az együttes kezelésbe bevont, de nem az államkincstárt, illetőleg helyhatóságot illető közszolgáltatások — s ilyen a most szóbanlévő egyházi adó is — jogossága és mérve elleni jogorvoslatokra vonatkozólag, az ezekre a közszolgáltatásokra nézve fennálló rendelkezések továbbra is érvényben tartatnak, ami — összhangban a magyarországi katolikus egyházközségek adóztatási szabályzatának a jogorvoslatokról szóló 7. §-ában foglaltakkal, annak a megállapításához vezet, hogy a kétszeres megadóztatás elleni felszólamlásnak, mint a jogosság és mérv elleni jogorvoslatnak az elbírálása az egyházmegyei hatóság hatáskörébe tartozik. — Áll ez a jelen esetre annál is inkább, mert az adózó a M,..on kivetett egyházi adót sokalja is. A bíróság ennek a határozatnak három példányát a B. vármegye közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága elnökének 1938. évi június hó 15. napján 1690/1958 kb sz. a. kelt jelentése mellékleteivel együtt, foganatosítás végett azzal a meghagyással adja ki, hogy az