Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1940

Index

(emberbe), aki megújíttatik annak ismeretére és képmása szerint, ki őt megteremtette ; hol nincsen pogány és zsidó, körülmetélés és körülmetéletlenség, idegen és scitha, szolga és szabad, hanem minden és mindenben Krisztus». (Kol. 3, 10—11.) A haza keresztény szeretete. Itt azonban megjegyezni kívánjuk, hogy az egyetemes testvériség tudata, amelyet a keresztény tanítás táplál és az érzés, amely ezt sugalmazza, nincsen ellentétben a saját hazája hagyományainak és dicsőségének szeretetével és nem is akadályozza, hogy a jólétet és a törvényes érdekeket ne mozdítsák elő, mivel éppen ez a tanítás azt is tartalmazza, hogy a szeretet gyakorlásában Istentől felállított rend van, amely szerint fokozottabb mértékben kell szeretni és jót cselekedni elsősorban azokkal, akik velünk különleges kapcsolatok által egyesülnek. Erre maga az isteni Mester is példát mutatott, amikor nagyobb szeretetre gyulladt a szülőföld iránt és a Szent Város jövő romlását szomorúan megsiratta. A joggal és méltán táplálandó hazaszeretet nem ellenkezik a keresztény szeretet parancsával és nem áll útjában, hogy az összes többieket és azok előmenetelét a szeretet békés megvilágításába helyezze. A szeretetnek és a békének ez a csodálatos tanítása sokat tett az emberiség társadalmi és vallási előhaladása érdekében. Ennek hírnökei természetfeletti sugalom hevétől tüzelve nemcsak szántottak és művelték a földet, mindennemű betegséget gyógyítottak, hanem méginkább arra törekedtek, hogy a rájuk bízott lelkeket isteni magasságokba emeljék, alakítsák, a szentség magaslatára vigyék, ahol mindent Isten világosságában látnak. Épületeket és templomokat emeltek, amelyek világosan bizonyítják, mily zseniális magasságra emelkedik az ideális keresztény tökéletességgel fényeskedő lélek; de legfőbb érdemük, hogy az embereket, bölcseket és tudatlanokat, hatalmasokat és gyengéket Isten élő templomaivá és Krisztusnak a szőlőtőnek szőlővesszeivé tettek. A következő nemzedékeknek átszármaztatták a régi bölcseségnek és művészetnek eredeti kincseit, de mindenekelőtt a nemzedékeket részeseivé tették az örök bölcseség titokzatos hivatásának, amely az Isten természetfeletti kegyelmével eltelt embereket baráti és testvéri szövetségben összeköti. Az emberi jog és az isteni jog. Tisztelendő Testvérek, ha a mindenki iránt szeretetet parancsoló törvénynek elfeledéséből akkora bajok következnek a népek közös és békés életére, annak a szeretetnek elfeledéséből, amely a gyűlöletet megszünteti, az ellentéteket elsimítja és egyedül hivatott a békét megszilárdítani ; de kétségkívül az összes nemzeteknek és az emberiség egész családjának nem kisebb bajokat szül azok tévelye, akik az államhatalmat a Legfőbb Lénytől függetleníteni törekednek, akitől mint az első októl és legfőbb Ürtól mind az egyesek, mind az egész emberi társadalom függ ; annál is inkább, mivel a hatalmat a felsőbb törvényektől, amelyek Istentől mint az ősforrásból származnak, mentesíteni és a legteljesebb cselekvési szabadságot élvezni törekednek, a hatalmat rábízzák a szabadakarat hullámzó változásaira és tetszésére, amelyek az esetleges történeti j szükségszerűségekhez és a viszonylagos javak elnyeréséhez igazodnak. Ily módon megtagadva az isteni tekintélyt és törvényének kötelező erejét, szükségképen következik, hogy az államhatalom korlátlan és senkinek sem felelős jogokat tulajdonít magának, amelyek egyedül a legfőbb Teremtőt illetik ; így pedig a Teremtő helyét elfoglalva, az államot vagy a polgárok közösségét az egész emberi élet céljává és legfőbb szabályává emeli a jog és az erkölcsi rend egész vonalán ; és így mindenkinek megtiltja, hogy a természetes és a keresztény lelkiismeret parancsaira hivatkozzanak. Tudjuk jól, hogy a téves elvek szerencsére nem mindig érvényesítik teljes befolyásukat; különösen amikor a keresztény élet hagyományai, amelyek az ősöktől átvéve több század óta a népek szellemét alakítják, mély gyökereket eresztettek, ha azokat nem is látják. Mindazonáltal nem szabad elfelejteni, hogy a társadalmi élet minden szabálya lényegében elégtelen és gyenge, emberi alapja van, földi tanácsok és indítóokok irányítják, erejét és tökéletességét csak a külső tekintély szentesítéséből meríti. Ahol az emberi jog függését az isteni jogtól tagadják és csak a földi tekintély kétes és homályos erejére hivatkoznak és mindenkitől függet-