Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1940

Index

— 18 — Nr. 2352. Collecta pro ordinandis dicenda. 2159. sz. Különböző plébániai célvagyonok telekkönyvi elkülönítése. S. Tribunali mittcndae sunt tempestive scilicet non ultra diem 31 mensis Maii uniuscuiusque anni ; 2. nullám posthac rationem istud S. Tri­bunal habebit petitionum, quae ad eandem Portiunculae Indulgentiam impetrandam per telegraphum missae fuerinf. Die 16. Junii a. c. duos diaconos Archi­dioecesis Nostrae, scil. Stephanum Miklós ac Emericum Varga ad s. presbyteratus Ordinem promovebimus, qua die graliam divinam im­pelraturi omnes Archidioecesis sacerdotes mis­sam celebrantes instar orationis imperatae su­mant collectam pro collatione ss. Ordinum fi­delesque suos moneant, ut pro ordinandis vo­cafionibusque sacerdotalibus preces fundant. Számos esetben tapasztaltam, hogy egyes plébániákhoz tartozó, de különböző rendelte­tésű ingatlanok (templomföld, plébániajava­dalom, kántorföld, róm. kat. iskola, kegyúri váltságföld, róm. kat. temető stb.) rendszerint egy telekkönyvben vannak felvéve a politikai község nevével megjelölt „róm. kat. egyház" nevén, pl. x-i vagy y-i róm. kat. egyház. Azonban a telekkönyv B) lapján tulaj­donoskép bejegyzett (pl. kalocsai) róm. kat. egyház tulajdonjogának feltüntetésén kívül a telekkönyv A) lapján már az egyes ingatlanok­nál nincs feltüntetve, hogy azok közelebbről a fentebb adott felsorolás szerint (templom­föld, plébániajavadalom, kántorföld stb) mily közelebbi cél szolgálatára vannak rendelve. Tehát pusztán a telekkönyv betekintéséből nem állapítható meg a helybeli róm. kat. egyház tulajdonát képező és annak nevén vezetett egyes ingatlanok közelebbi rendeltetése. Miután ezen közelebbi megjelölésnek kü­lönböző adókedvezmények és mentességek igénybevétele szempontjából is jelentősége van, miként azt a beruházási hozzájárulás címén kivetett adó ecetében láttuk (v. ö. Circ. 1939. 799. sz. 14. o.), utasítom a tiszt, plébános és lelkész urakat, hogy a telekkönyveket ebből a szempontból vizsgálják meg, és ahol az in­gatlanok rendeltetésének közelebbi megjelölése a fentiek szerint szükségesnek mutatkozik, ott hiteles telekkönyv beszerzése és beküldésé után tegyenek nekem előterjesztést a telek­könyvben a fenti szempontok szerint szüksé­ges kiegészítések és közelebbi célfeltüntetések telekkönyvi keresztülvitele iránt, amit saját hatáskörömben és a plébániák minden meg­terhelése nélkül fogok az illetékes telekkönyvi hatóságoknál keresztül vezettetni. Ezen előterjesztésükben tüzetesen jelöljék meg az egyes ingatlanok közelebbi rendelte­tését és azt is, hogy azok kinek vannak tény­leges birtokában. Ezen előterjesztésüket mind­azokkal, akik az ingatlanok haszonélvezete körül érdekeltek, tehát a szükséghez képest a kegyúrral, templomgondnokkal, kántorral, egy­házfival slb. is írassák alá. A m. kir. közigazgatási bíróság 17/1950. K. sz. ítéletében azt az elvi jelentőségű hatá­rozatot hozta, hogy a kataszteri fölmérési költ­séget nem a haszonélvező plébános, vagy tanító, hanem a javadalmi ingatlanok tulajdo­nosa, tehát az egyházközség tartozik viselni. Az indokolásban pedig kimondotta a közigazgatási bíróság, hogy a kataszteri föl­méréssel felmerült költségek nem állandó és visszatérő szolgáltatások és így nem az ingat­lanok jövedelmének, hanem azok állagának terhei. Ismételten előfordult, hogy plébánosok, iskolaigazgatók és tanítók olyan ügyekben is a kir. tanfelügyelőséghez, vagy a minisztériumok­hoz fordultak intézkedésért, amelyekben az egyházi főhatóság illetékes. Örömmel tapasztal­tam, hogy a kir. tanfelügyelőségek mindig szí­vesen szolgáltak papjaimnak és tanítóimnak tanáccsal és tájékoztatásokkal, beadványaikat pedig illetékes intézkedés végett rendszerint át­tették hatóságomhoz. Felesleges iratváltásokból származó munkatöbblet és ennek következtében előállható elintézési késedelmek megelőzése vé­gett azonban mégis felhívom az iskolaszéki el­nököket, hogy olyan ügyekben, melyek vala­mely rendelkezést tesznek szükségessé róm. kat. jellegű iskoláinkban, az egyházi főhatósághoz forduljanak. Legyenek figyelemmel arra és fi­gyelmeztessék a tanítókat is, hogy az egy­házi hatóság alá tartozó iskolákban a kir. tan­felügyelőség közvetlenül is és a körzeti iskola­felügyelők által is az állami felügyeletet és ellenőrzést teljesíti, de rendelkezési és intézke­dési jogot nem gyakorol. Ez a Katolikus Tan­ügyi Közlöny 1939. évi 16-ik számában meg­jelent 4247. számú rendeletben bővebben is ki van fejtve. A minisztériumokhoz címzett iratokat mindenféle egyházi és iskolai ügyben a főegy­házmegyei hivatal útján kell felterjeszteni. Szükségesnek tartom a figyelmeztetést még arra is, ho?y az igazgatótanító hatásköre szigorúan az iskola belső és külső rendjére szorítkozik és a Rendszabályok II. részének 40. §-ában részletezve van. Ezen túlmenően az igazgatótanító nem intézkedhetik. Neveze­tesen az iskolát kifelé nem ő képviseli, iskola­ügyekben, egyházi és világi hatóságokhoz ira­tokat közvetlenül nem intézhet. Az igazgató­tanító erre vonatkozólag csak előterjesztéseket tehet az iskolaszéki elnöknek. De az iskola ügyeit és érdekeit képviselni és hatóságokhoz ebből kifolyólag iratokat intézni a Rendsza­bályok I. részének 60. §-a értelmében az iskolaszéki elnök joga és kötelessége. Közöljék ezt az iskolaszéki elnökök az igazgatókkal és tanítókkal. Miheztartás végett közlöm a m. kir. val­lás- és közoktatásügyi miniszter úrnak a bizo­nyítványmásolatok kiadása tárgyában kelt 157.466/1939. IX. számú rendeletét: Az 1959. évi II. t.-c. 227. §-ának rendel­kezése szerint a leventekötelezettségre, a had­2558. sz. Földmérési munkálatok költségeinek fedezése. 404. sz. isk. Iskolai ügyekben illetékesség. 622. sz. isk. Bizonyít­vány máso­latok kiadása.

Next

/
Thumbnails
Contents