Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1940

Index

— 18 — Nr. 2352. Collecta pro ordinandis dicenda. 2159. sz. Különböző plébániai célvagyonok telekkönyvi elkülönítése. S. Tribunali mittcndae sunt tempestive scilicet non ultra diem 31 mensis Maii uniuscuiusque anni ; 2. nullám posthac rationem istud S. Tribunal habebit petitionum, quae ad eandem Portiunculae Indulgentiam impetrandam per telegraphum missae fuerinf. Die 16. Junii a. c. duos diaconos Archidioecesis Nostrae, scil. Stephanum Miklós ac Emericum Varga ad s. presbyteratus Ordinem promovebimus, qua die graliam divinam impelraturi omnes Archidioecesis sacerdotes missam celebrantes instar orationis imperatae sumant collectam pro collatione ss. Ordinum fidelesque suos moneant, ut pro ordinandis vocafionibusque sacerdotalibus preces fundant. Számos esetben tapasztaltam, hogy egyes plébániákhoz tartozó, de különböző rendeltetésű ingatlanok (templomföld, plébániajavadalom, kántorföld, róm. kat. iskola, kegyúri váltságföld, róm. kat. temető stb.) rendszerint egy telekkönyvben vannak felvéve a politikai község nevével megjelölt „róm. kat. egyház" nevén, pl. x-i vagy y-i róm. kat. egyház. Azonban a telekkönyv B) lapján tulajdonoskép bejegyzett (pl. kalocsai) róm. kat. egyház tulajdonjogának feltüntetésén kívül a telekkönyv A) lapján már az egyes ingatlanoknál nincs feltüntetve, hogy azok közelebbről a fentebb adott felsorolás szerint (templomföld, plébániajavadalom, kántorföld stb) mily közelebbi cél szolgálatára vannak rendelve. Tehát pusztán a telekkönyv betekintéséből nem állapítható meg a helybeli róm. kat. egyház tulajdonát képező és annak nevén vezetett egyes ingatlanok közelebbi rendeltetése. Miután ezen közelebbi megjelölésnek különböző adókedvezmények és mentességek igénybevétele szempontjából is jelentősége van, miként azt a beruházási hozzájárulás címén kivetett adó ecetében láttuk (v. ö. Circ. 1939. 799. sz. 14. o.), utasítom a tiszt, plébános és lelkész urakat, hogy a telekkönyveket ebből a szempontból vizsgálják meg, és ahol az ingatlanok rendeltetésének közelebbi megjelölése a fentiek szerint szükségesnek mutatkozik, ott hiteles telekkönyv beszerzése és beküldésé után tegyenek nekem előterjesztést a telekkönyvben a fenti szempontok szerint szükséges kiegészítések és közelebbi célfeltüntetések telekkönyvi keresztülvitele iránt, amit saját hatáskörömben és a plébániák minden megterhelése nélkül fogok az illetékes telekkönyvi hatóságoknál keresztül vezettetni. Ezen előterjesztésükben tüzetesen jelöljék meg az egyes ingatlanok közelebbi rendeltetését és azt is, hogy azok kinek vannak tényleges birtokában. Ezen előterjesztésüket mindazokkal, akik az ingatlanok haszonélvezete körül érdekeltek, tehát a szükséghez képest a kegyúrral, templomgondnokkal, kántorral, egyházfival slb. is írassák alá. A m. kir. közigazgatási bíróság 17/1950. K. sz. ítéletében azt az elvi jelentőségű határozatot hozta, hogy a kataszteri fölmérési költséget nem a haszonélvező plébános, vagy tanító, hanem a javadalmi ingatlanok tulajdonosa, tehát az egyházközség tartozik viselni. Az indokolásban pedig kimondotta a közigazgatási bíróság, hogy a kataszteri fölméréssel felmerült költségek nem állandó és visszatérő szolgáltatások és így nem az ingatlanok jövedelmének, hanem azok állagának terhei. Ismételten előfordult, hogy plébánosok, iskolaigazgatók és tanítók olyan ügyekben is a kir. tanfelügyelőséghez, vagy a minisztériumokhoz fordultak intézkedésért, amelyekben az egyházi főhatóság illetékes. Örömmel tapasztaltam, hogy a kir. tanfelügyelőségek mindig szívesen szolgáltak papjaimnak és tanítóimnak tanáccsal és tájékoztatásokkal, beadványaikat pedig illetékes intézkedés végett rendszerint áttették hatóságomhoz. Felesleges iratváltásokból származó munkatöbblet és ennek következtében előállható elintézési késedelmek megelőzése végett azonban mégis felhívom az iskolaszéki elnököket, hogy olyan ügyekben, melyek valamely rendelkezést tesznek szükségessé róm. kat. jellegű iskoláinkban, az egyházi főhatósághoz forduljanak. Legyenek figyelemmel arra és figyelmeztessék a tanítókat is, hogy az egyházi hatóság alá tartozó iskolákban a kir. tanfelügyelőség közvetlenül is és a körzeti iskolafelügyelők által is az állami felügyeletet és ellenőrzést teljesíti, de rendelkezési és intézkedési jogot nem gyakorol. Ez a Katolikus Tanügyi Közlöny 1939. évi 16-ik számában megjelent 4247. számú rendeletben bővebben is ki van fejtve. A minisztériumokhoz címzett iratokat mindenféle egyházi és iskolai ügyben a főegyházmegyei hivatal útján kell felterjeszteni. Szükségesnek tartom a figyelmeztetést még arra is, ho?y az igazgatótanító hatásköre szigorúan az iskola belső és külső rendjére szorítkozik és a Rendszabályok II. részének 40. §-ában részletezve van. Ezen túlmenően az igazgatótanító nem intézkedhetik. Nevezetesen az iskolát kifelé nem ő képviseli, iskolaügyekben, egyházi és világi hatóságokhoz iratokat közvetlenül nem intézhet. Az igazgatótanító erre vonatkozólag csak előterjesztéseket tehet az iskolaszéki elnöknek. De az iskola ügyeit és érdekeit képviselni és hatóságokhoz ebből kifolyólag iratokat intézni a Rendszabályok I. részének 60. §-a értelmében az iskolaszéki elnök joga és kötelessége. Közöljék ezt az iskolaszéki elnökök az igazgatókkal és tanítókkal. Miheztartás végett közlöm a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak a bizonyítványmásolatok kiadása tárgyában kelt 157.466/1939. IX. számú rendeletét: Az 1959. évi II. t.-c. 227. §-ának rendelkezése szerint a leventekötelezettségre, a had2558. sz. Földmérési munkálatok költségeinek fedezése. 404. sz. isk. Iskolai ügyekben illetékesség. 622. sz. isk. Bizonyítvány másolatok kiadása.