Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1937
— 11 — lepő hitére, aki Kafarnaum egyik utcájában könyörgött az Úrnak, hogy otthon sinylödő nagybeteg szolgáját gyógyítsa meg egyetlen szavával. 1 8 Ki ne látná lelki szemeivel a naimi itjút, akit Jézus már a koporsóból -támasztott életre s adott vissza könnyező anyjának? 1 9 S ki előtt ne állna szent Péter alakja, aki a tengeren — Tiberiás körül az Úr szavaira kiveti hálóját s míg egész éjszaka semmit sem foghatott, most egyszerre két hajórakományt fog be hálóival s leborulva Krisztus lábaihoz, így kiált fel hozzá: >Menj ki tőlem Uram, mert bűnös ember vagyok.« 2 0 De nemcsak ezekben, hanem sok más hasonló esetben ugyanilyen módon mutatta ki az Úr az ő szeretetét a falu, a vidék s az ő népe iránt. Arra is emlékszünk, hogy mikor a hegyes Júdeában vagy a szent városban kimerült a sok tanítás, vagy inkább a rosszszándékú gáncsoskodás miatt, ki-kiment a kies Bethánia egy csendes házába, Lázár családjához, hogy ott megpihenve új erővel folytathassa megváltói útját. És hogy ezt a villát és Lázár családját mennyire kedvelte, megmutatta később, főképen azáltal, hogy előre megmondotta Lázár elvesztését s pár napra rá kiment oda tanítványaival, hogy a harmadnapos halottat kihívja a sírból, vagyis feltámassza. Benső szeretetét igazolta az is, hogy mikor a sírboltot meglátta és Lázár testvéreit zokogni hallotta, O maga is mélyen megrendülve könnyeket hullatott. 2 1 Különleges szeretetét igazolja az is, hogy midőn a feltámadás után el akart búcsúzni tanítványaitól, elvezette őket mégegyszer e helyre s felemelvén kezét megáldotta őket. „És lőn, mikor megáldotta őket, elvált tőlük és mennybe viteték." 3 2 így szerette Krisztus akkor a vidéket és annak falvait. És vájjon manapság mit érez irántuk? Nyugodtau mondhatjuk, hogy az a megkapó isteni szeretet ma is ép úgy dobogtatja szivét, mint 1904 esztendő előtt. Jézus Szent Szivének csodás szeretete nem hűlhet ki soha. A falu értéke, a vidék kincsei és az a hivatás, mely őket illeti, ma is azonosak. Csupán egy körülmény látszik megváltozni. A falu békéje, rendje, bizton sága, régi lelkülete az utóbbi évtizedek alatt mindjobban megingott. Gonosz táma18 Máté 8. 5—10. — Luk. 7. 11-17. — 2" Luk. 5. 6-8. — 2 1 Máté 11. 27., Márk 11. 11., Luk. 50., „Ján. 11. 1—18. - 22 Luk. 24. 51. dások pergőtüze éri a magyar falut is és ezek miatt súlyos aggodalmak gyötrik a sziveket. A féltő szeretet, mely Jézus Szent Szivét irántunk áthatja, ilyenkor növekszik. Megsebzett szivéből új láugok csapnak ki s a szenvedő istenember vértelen ajkai újra ezt suttogják: „Én népem, én népem, mit vétettem neked." 2 3 Pár év óta egy lelkes mozgalom vonul végig az egész országon s azt a célt tűzte ki, hogy a magyar falvak sajátos, művészi, népi értékeit megmenti és napvilágra hozza. Amit hímzés, festés, fafaragás, vagy más tudás terén népünk Istenáldott művészi ihlete eddig létrehozott s amit a modern kor gyárias szelleme mármár végveszéllyel kezdett fenyegetni, azt most megtisztítva, üde szépségében újra kitermelik s évről-évre szemünk elé tárják. És ez a mozgalom bámulatos sikereket ért el, mert a falvak gyöngyös bokrétái, melyek mindezt itthon és külföldön be szokták mutatni, a romlatlan népi lélek és népi művészet legszebb kincseivel jelennek meg a közönség előtt. Az igaz művészet virágai pedig méltán hatnak ma is az egész világon. Öröm és büszkeség tölti be szivünket, midőn népünk eme nagyarányú sikereit látjuk, mert az őstehetség, a művészi ihlet s az élniakarás mutatkozik bennük. Ámde ilyen értékeket nem minden vidéken és nem minden néprétegnél látunk, de ha találnánk is, ezek a megkapó, szemet kápráztató, lelket vidámító népi sajátságok csak rövid ideig, földi viszonylatra s e röpke életre szólhatnak és szólnak. Ezeken túl olyan bokrétákra, olyan értékekre, olyan ihletekre van nekünk szükségünk, melyek minden parányi faluban, minden néprétegnél, sőt minden lélekben egyformán megvannak, vagy ha nincsenek meg, igen könynyen előállíthatók. És ez a lelkeknek a legszebb erények gyakorlása által olyan bokrétákká való kiképzése, melyek révén a lelkek Istennél állandó értéket, örök kedvességet, az emberek tiainál pedig igaz megbecsülést és nemes vonzalmat szereznek maguknak. Bízvást elmondhatjuk, hogy ez a nagy munka minden fáradságot méltán megérdemel, mert vele s általa minden ember, minden falu és minden közösség nyugodt egyensulyú és tiszta életet biztosít a földön 23 Mik. 6. 3. Hazánk falvainak erénybokrétái.