Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1935

Index

hcz szálló imádság hatalmát s életük minden viszontagsága közt az imádsághoz fordulnak, azt közös és egyéni veszedelmek esetén a papoktól is kérik, az imádkozó paptól mindennemű szerencsétlenségben vigasztalást várnak s hozzá fordulnak a földi élet vándorútján a mennyei segítség elnyeréseért. Valóban «a pap Isten és az ember közt áll. Onnan a jótéteményeket hozza hozzánk. Tőlünk a könyörgéseket juttatja oda és a haragvó Istent megengeszteli)).

1 Mint fenntebb már érintettük, még a katolikus Egyház ellenségei is jól ismerik a papság méltóságát és befolyását. Elsősorban és leginkább a papságot üldözik, mert ismerik az Isten egyházával való szoros kapcsolatukat. S akik manapság a papokat támadják, magát a fölséges Istent is tagadják és gyűlölködve harcolnak ellene. Ez a tény pedig a katolikus papság becsületére válik és iránta tiszteletet parancsol. II. Erény és tudomány. Tisztelendő Testvérek ! Nagy és fönséges a papi méltóság. Magasztos díszét nem mocskolhatja be egyes papoknak emberi gyarlóságból elkövetett siralmas eltévelyedése. Keveseknek bűne nem boríthatja homályba számtalan kitűnő papnak erénnyel, tudománnyal, vallásos buzgósággal, sőt vértanusággal szerzett dicsőségét. Annál is inkább, mert az emberi méltatlanság nem érvényteleníti a hivatali szolgálatot. A papnak méltatlansága nem érinti a szentségek erejét, amelyek hatásukat nem a pap életszentségétől, hanem Jézus Krisztus szentséges vérétől nyerik. A hittudomány szóhasználatával élve az örök üdvösség eszközei — a szentségek ex opere operato vagyis a szentségi cselekményből kifolyólag hatnak. Mégis magától értődik, hogy a méltóság a papokban megköveteli azt a magas szellemiséget, lelki tisztaságot és erkölcsi szeplőtelenséget, amely a papi hivatás magasztosságának és szentségének megfelel. A pap — mint már mondtuk — közbenjáró Isten és az emberek között annak képviseletében és megbízásából, aki «egymaga a közvetítő az Isten és az emberek között, az ember Krisztus Jézus».

2 Köteles tehát tehetségének mértéke szerint annak a tökéletességéhez közeledni, akit tiszténél 1 Aranvsz. Szent János : Homil. 5. in Isaiam. 2 I Tim. 2, 5. fogva képvisel, s magát életszentséggel és jócselekedetekkel folyton kedvesebbé tenni az Isten előtt. Isten pedig a tömjén édes illatánál, a templomok ragyogó fényénél többre becsüli és jobban szereti az erényes életet. «Mivel a fölszentelt papok Isten és a nép közt állnak, — tiszta lelkiismeretük legyen Isten előtt és jóhírnevük a nép előtt» — mondja Szent Tamás.

1 Aki szent dolgokkal foglalkozik s rossz életet él, megszentségteleníti azokat, önmaga meg szentségtörő lesz. «Akik nem szentek, szent dolgokhoz ne nyúljanak».

2 Ugyanazért az Úristen már az ószövetségi Szentírásban megparancsolja a papoknak és levitáknak : «Legyenek szentek, mert én is szent vagyok, az Űr, ki megszentelem őket».

3 S a bölcs Salamon király a templomszentelés énekében kifejezetten ezt kéri az Istentől Áron fiai számára : «Papjaid öltözzenek igazságba és a te szenteid örvendezzenek)).

4 Már pedig Szent Bellarmin Róbert szavaival élve «ha akkora igazságot, szentséget és buzgóságot követeltek meg azoktól a papoktól, akik juhokat és ökröket áldoztak s földi javakért hálálkodtak ; mit kell követelni azoktól a papoktól, akik az isteni Rárányt áldozzák és örökkévaló javakért mondanak hálát?»

5 Giustiniani Szent Lőrinc mondja: «Valóban nagy a főpapok méltósága, de még nagyobb a terhük ; magas rangban állnak az emberek szemei előtt, azért az erények magas fokán kell állniok a mindent látó Isten szemében, különben nem saját lelki javukra vannak mások fölött, hanem saját vesztökre».

6 Krisztus követője. Azok az összes okok, amelyeket a katolikus papi hivatás fönségének bizonyítására már röviden elősoroltunk, most újra a szemünk előtt lebegnek, hogy mindegyik alapján külön is a legkomolyabban figyelmeztessük a papokat a rendkívüli életszentség szükségességére. Mint az angyali doktor tanítja : «a papirend méltó gyakorlásához nem elégséges a közönséges jóság, hanem kiváló jóság kell hozzá — úgy, hogy 1 Summ. Theol., Suppl. q. 36. a. I, ad 2. 2 Decret. dist. 88. can. 6. 3 III Móz. 21, 8. 1 Zsolt. 131, 9. 6 Explanat. in Psalmos. Ps. 131, 9. 6 De inst. prael. c. 2.