Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1934

Index

nyugdíjintézeti járulék levonása után fenmaradó összegnek. (2) Az iskolafenntaró által előterjesztett kérelmet a felettes egyházi főhatóság hozzájárulása esetén is csak akkor lehet tehát teljesíteni, ha a) az iskolafenntartó javára a községi adófőkönyvben főkönyvi számlákkal rendelkező adózók terhére tényleg kivetett iskolai (egyházi) adók a többi adókkal együttesen kezeltetnek, illetőleg ha az iskolafenntartó a községi adókönyvben főkönyvi számlákkal rendelkező adózók tarhére kivetett iskolai (egyházi) adónak (fejadónak, párbérnek, párbérpénznek) 1934. évi október hó 1-től az állami egyenes adókkal való együttes kezelésbe vételét kéri és a pénzügyminiszter azt elrendeli ; b) a felettes egyházi főhatóság beleegyezésével az iskolafenntartó hozzájárul ahhoz, hogy az együttesen kezelt közadóbevételeknek az egyházközséget megillető részéből a m. kir. központi illetményhivatal által kiutalt illetményre és az iskolafenntartót terhelő nyugdíjintézeti járulékra eső arányos része a 4. §. (2) bekezdése szerint számoltassék el. (3) Ha az egyházközség olyan magas iskolai (egyházi) adókat szed, hogy azok teljes összegének az együttes adókezelésbe való bevonása nem engedélyezhető, az egyházközség kérheti, hogy a kivetett adók kivételesen csak a m. kir. központi illetményhivatal által kiutalandó készpénzillelménynek és az iskolafenntartót terhelő nyugdíjintézeti járuléknak évi összege erejéig vonassanak az együttes adókezelésbe. (4) Abban az esetben, ha az iskolafenntartó az 1. §. (2) bekezdésében említett bejelentésében egyúttal az iskolai (egyházi) adóknak vagy azok egy részének az együttes adókezelésbe vételét is kéri, csatolni kell a jóváhagyott egyházi és iskolai költségvetést. A bejelentéshez ezenkívül csatolni kell még a községi elöljáróság hivatalos kimutatását arról, hogy a) mennyi az illető felekezet híveire a folyó évben kivetett föld-, ház- és 5%-kal számított általános kereseti adó összege ; b) mennyi az iskolafenntartó által bejelentett szükséglet, amelyet az egyházközség egyfelől egyházi, másfelől iskolai célokra egyházi vagy iskolai adóból fedez; c) külön az egyházi adó és külön az iskolai adó, ha pedig elkülönítve nincsen megállapítva, abban az esetben az egyházi és iskolai adó együttes összege hány százalékát teszi az a) alatt említett föld-, ház- és 5 százalékkal számított általános kereseti adó együttes összegének; d) az egyházi és iskolai adókat eddig ki és hogyan kezelte. (1) A m. kir. központi illetményhivatal a javára lekötött iskolai (egyházi) adóknak egy évre (12 hónapra) eső összegét az 1934. évi szeptember hó 30-ig, változás esetében pedig a változott összeget évenként szeptember hó í-e előtt közli az illetékes községi elöljárósággal (városi adóhivatallal) és a m. kir. adóhivatallal. (2) Az olyan községekben, ahol az iskolai (egyházi) adók a m. kir. központi illetményhivatal részére egészben vagy részben le vannak kötve, az iskolai (egyházi) adóknak a központi illetményhivatal részére lekötött részét a megosztási kulcsok megállapításánál és a befizetések megosztásánál — eltérően a közadók kezeléséről szóló 1927. évi 600/P. M. számú hivatalos összeállítás 137. §-ának (5) bekezdéséhez fűzött utasítás (12) bekezdésében foglalt rendelkezésektől —nem szabad a községi adók közé számítani, hanem az iskolai (egyházi) adóknak erre a lekötött részére — mint a m. kir adóhivatalhoz beszállítandó adóra — a kerületi sommás számla adatai alapján a községi adóktól függetlenül kell a megosztási kulcsot megállapítani. Az együttesen kezelt közadóbevételeknek, a megosztási kulcs szerint a lekötött iskolai (egyházi) adóra eső részét köteles a községi elöljáróság (városi adóhivatal) a rendes heti szállítások alkalmával a m. kir. adóhivatal szállítmányi letéti számlájára befizetni. A m. kir. adóhivatal együttesen kezelt közadóbevételeknek a lekötött iskolai (egyházi) adókra eső ezt a részét a m. kir. központi illetrnényhivatalnak a postatakarékpénztárnál nyitott „Központi illetményhivatal: Felekezeti tanítók helyi készpénzilletményei, letéti számla, Budapest" elnevezésű 64.210. számú letéti számlájára köteles átutalni. A teljes összegben együttes adókezelésbe vont iskolai (egyházi) adóknak le nem kötött része a megosztási kulcsok megállapításánál és a befolyt összegek elszámolásánál továbbra is a községi adók közé számítandó és a bevételekből az egyházközség a tartozások főösszegének arányában hetenként részesítendő. (3) Ha az iskolai (egyházi) adóknak csak a m. kir. központi illetményhivatal számára lekötött része vonandó be az együttes adókezelésbe, a kivetési lajstromban (leszámolási jegyzékben) külön hasábban kell feltüntetni a központi illetményhivatal részére lekötött s ennélfogva az együttes adókezelésbe bevonandó adókat és külön hasábban az együttes adókezelésbe nem vonható és így továbbra is a egyházközség által kezelendő adókat. (4) Az együttes adókezelésbe vett iskolai (egyházi) adók kivetési lajstromát a közadók kezeléséről szóló 1927. évi 600/P. M. számú hivatalos összeállítás 18. §-ához fűzött utasítás (6) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint köteles az egyházközség évenként legkésőbb március hó 10-ig közvetlenül a községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak), a kivetés eredményét magában foglaló előírási kimutatást pedig ugyanezen időpontig az illetékes m. kir. adóhivatalnak megküldeni. (5) Azok az egyházközségek, amelyeknek adói az 1934. év folyamán évközben vonatnak be az együttes adókezelésbe, az előző bekezdésben említett kivetési lajstrom helyeit, az 1934. évre kivetett adókról s azokra évközben teljesített befizetésekről 1934. évi szept. hó 10-ig leszámolási jegyzéket kötelesek a községi elöljáróságnak küldeni. A leszámolási jegyzékben fel kell tüntetni a kivetési lajstrom sorrendjé-