Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1933
Index
— 26 — b) Fizetés- • vagy lakáspénzhátralék egyaránt figyelembe vétetik, de csupán azon összeg erejéig, amely a tanerőt szolgálati ideje alapján, illetőleg a fizetési és lakáspénz-osztály szerint törvényszerűen megilleti. Egyéb járandóságok figyelmen kivül hagyatnak. c) Ha a hátralék a törvényszerű illetménynek 20—30 %-a között mozog, akkor a hátralékként megállapított összegnek huszonkettő (22) %-a; ha a hátralék a törvényszerű illetménynek 31—50 %-a közt mozog, akkor a hátralékként megállapított összegnek huszonhét (27) %-a ; ha a hálralék a törvényszerű illetménynek 51—70 %-a közt mozog, akkor a hátralékként megállapított összegnek harmincnégy (34) %-a és végül ha a hátralék a törvényszerű illetménynek _71—100%-a közt mozog, akkora hátralékként megállapított összegnek negyvennégy (44) %-a folyósíttatik egyszeri rendkívüli illetménykiegészítő államsegély fejében. d) Ha a hátralék a törvényszerű illetménynek 20%-át sem éri el, egyszeri rendkívüli illetménykiegészítő államsegélyt nem áll módomban engedélyezni. 2) A kiutalt egyszeri rendkívüli illetménykiegészítő államsegély a tanerőnek a fenntartóval szemben az 1932/33. költségvetési évről fennálló követeléséből levonandó s a fenntartó nevében és helyett a jelzett költségvetési évre teljesített részfizetésnek tekintendő. 5) Ha és amennyiben a fenntartó az illető tanerőnek az 1932/33 költségvetési évről hátralékos járandóságát időközben már kiszolgáltatta, vagy pedig minden remény megvan rá, hogy a közel jövőben kiszolgáltatni képes'lesz, az iskolaszék vagy felügyelőbizottság — hazafiúi és emberbaráti belátásra appelláltan — felhivatik, hogy az ekként szükségtelen egyszeri rendkívüli illetménykiegészítő államsegélyt a 116.655. számú csekkszámla javára (Vallás- és közokt. minisztérium. Nem állami elemi népiskolák illetményhozzájárulási számla. Budapest) azonnal fizesse vissza, avégből, hogy ez az összeg is a többi nehéz helyzetben levő fenntartó és tanerő intenzivebb támogatására legyen fordítható. .-.Tisztelettel kérem a Főtiszt. Egyházi Főhatóságot, méltóztassék ezen intézkedéseket tudomásul venni, a bölcs egyházi főhatósága alá,tartozó iskolaszékekkel és felügyelőbizottságokkal közölni és az utóbbiaknak figyelmét kivált a fenti 2. és 5. pontok alatt foglaltakra felhívni. Budapest, 1933. évi szeptember hó 11-én. A miniszter helyett: Dr. Petri Páí sk. államtitkár. Az érdekeltek szorgalmazzák illetményügyük rendezését. A m. kir. belügyminiszter úrnak 155.990— 1950. szám alatt (Belügyi Közlöny 1955. évi 55. számában) kiadott elvi jelentőségű határozatát, amely szerint a 7—18 éves korban lévő gyermekek az 1894. XXXII. t.-c. 4. §-a alapján a gyámhatóság beleegyezésével áttérhetnek a szülők közös vallására abban az esetben is, ha a vegyes vallású szülők egyike házastársának halála után áttér annak vallására, szószerint közlöm : A közig, bizottság gyámügyi fellebbviteli küldöttsége által a kiskorú J. I. vallásváltoztatása ügyében 2460/1929. sz. alatt hozott másodfokú véghatározat ellen a kiskorú anyja, özv. J. A-né, szül. O. M. szigetvári lakos felebbezéssel éh. Véghatározat. A másodfokú véghatározatot megváltoztatom és a vármegyei árvaszék 9401/929. elsőfokú véghatározatát emelem érvényre. Megokolás. A vármegye árvaszéke 9401/ 1929. sz. elsőfokú véghatározatával gyámhatósági beleegyezését adta ahhoz, hogy a néhai J. A. és O. M. szülőktől 1919. évi október 19én született kiskorú J. I. a ref. vallásról a rk. vallásra térhessen át. Az árvaszék megállapítása szerint ugyanis az anya áttérése folytán most már ugyanazt a törvényesen elismert rk. vallást követi, mint ami elhunyt férjének a vallása volt s ekként a szülők egyenlő vallásúakká váltak. Ezt a határozatot a közig, bizottság gyámügyi felebbviteli küldöltsége fentidézett másodfokú véghatározatával megváltoztatta és a kérdéses vallásváltoztatástól a gyámhatósági beleegyezéstmegtagadta. A másodfokú gyámhatóság álláspontja szerint az 1894. XXXII. t.-c. 4. §-ában megkívánt az a feltétel, hogy a házasság egyvallásúak házasságává váljék, az atya elhalálozása folytán többé be nem következhefik, ennélfogva a 10 éves kiskorú vallásváltoztatásához a beleegyezést nem adhatja meg. A másodfokú véghatározat ellen az anya részéről beadott felebbezés következtében a másodfokú véghatározat megváltoztatásával az elsőfokú véghatározatot emeltem érvényre. Igaz ugyan, hogy az atya elhalálozása következtében a házasság megszűnt és így a szülők között fennállott házasság már nem válhatik egyvallásúak házasságává, mégis az árvaszék álláspontja mellett kellett döntenem, mert az 1894. XXXII. t.-c. 4. §-ában meghatározott esetben a súlypont azon van, hogy a különböző \ 5565. sz. Elvi jelentőségű döntés gyermekek vallásváltoztatása tárgyában. J Á