Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1931

Index

y - 11 — 1931. É V I FŐEGYHÁZMEGYEI HIUATALOS KÖZLEMÉNYEK 4. szám. 615. sz. XI. Pius Pápa körlevele a keresztény házasságról. Szentséges Atyánk a mult év utolsó napján kiadta „Casti connubii" kezdetű körlevelét a keresztény házasságról, amelyben korunk tévedéseivel és bűneivel szemben kifejti az Anyaszentegyház örök tanítását. A három részből álló körlevél első részében az egyház ősi tanítását ismerteti a házasság mibenlétéről és szentségi méltóságáról, kiindulva Sz. Ágoston szavaiból, mely szerint a házasságnak három nagy java van : a termékenység, a hűség és a szentség. A második rész megalkuvást nem ismerő bátorsággal bélyegzi meg a házas életben jelentkező visszaéléseket és sorra cáfolja azokat az érveket, amelyeket a gyermekáldás korlátozása mellett botorul felhoznak. Kemény szavakkal itéli el a hűséggel ellenkező szabadosságot és a szentséggel ellentétben álló elválásokat. A harmadik részben megjelöli az utat, amelyen haladva a házasságot az ösztönös élet alacsony fokáról a szentségi élet magaslatára kell felemelni. Ismétli Sz. Ágostont híres szavait: hódolj meg Isten előtt s a test meghódol előtted. Ebben a részben magasztaló szavakkal szól a Szentséges Atya a házasság szentségéről és a szentségből származó keresztény családi életről, amelytől egyedül lehet remélni a beteg társadalom megújhodását. A pápai körlevelet •/• alatt csatoltan megküldöm t. Papságomnak s meghagyom, hogy alaposan áttanulmányozva és átelmélkedve a benne foglalt tanításokat, a körlevelet híveikkel a böjti időben a szószékről ismertessék. A beszédeket a következő módon lehet felépíteni: 1. A házasság isteni eredete és szentségi méltósága. 2. A házasság céljai. 5. A családi szentély. Apa, anya, gyermekek egymás közötti viszonya. 4. A házasság felbonthatatlan. Krisztus és az egyház viszonya. A válások és bontások ellen küzdeni kell. 5. A keresztény házasság alapja a családi életnek és társadalmi rendnek. A beszédek feldolgozásánál különösen vegyes hallgatóság előtt nagy óvatossággal kell eljárni, azért a szentbeszédeket gondos kidolgozás és imádság előzze meg. A kényesebb pontoknál a körlevél egyes szakaszait ajánlatos szószerint felolvasni, nehogy a kellőkép meg nem választott szavak a hívek körében megütközést keltsenek. Isteni Üdvözítőnk felmagasztalta a házasságot. A szenvedés emlékezetének ideje alatt mutassuk be híveinknek a megváltás egyik legszebb gyümölcsét, a keresztény házasságot és szent buzgósággal törekedjünk lemosni mindazt a salakot, amellyel a házasságról szóló keresztény felfogást az emberi szenvedély, a közéletben jelentkező gyakorlat és a sajtóban folyó tudatos aknamunka elhomályosítani iparkodnak. Értesítem t. Papságomat, hogy a főegyházmegyei Kat. Legényegyesületek egyházmegyei elnökévé Unterreiner Károly t. pápai káplánt, a Kalocsai Kat. Legényegyesület elnökét neveztem ki. Ezen intézkedésem kapcsán kedvelt papságom figyelmébe ajánlom a legényegyesületi eszmét, amely a nagy alapító, Kolping Adolf elgondolása szerint abban domborodik ki, hogy a legényegyesület a felszabadult iparos ifjakat a családalapításra előkészítse, továbbá számukra a különböző iparágakban a szakszerű továbbképzést egészen a remekbe készülő mesteri alkotásig lehetővé tegye. A legényegyesületek megalapítása főleg nagyobb helyeken indokolt, ahol megfelelő számban akad iparossegéd, akikkel egyesületi életet lehet kezdeni. Az iparos ifjúság felkarolása ezen szempontokon kivül azért is kívánatos, mert az iparosság számos tagja vezető szerepet tölt be nagyobb helyeken a közéletben s felfogásuk kialakulására, későbbi maguktartására a legényegyesület a fejlődés éveiben döntő befolyást 441. sz. A Kat. Legényegyletek főegyházmegyei elnöke kineveztetik.