Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1931

Index

célra és eszményre figyelmeztetünk mindenkit, leginkább azokat, akikben az emberszeretet lángja és az evangéliumi tökéletesség vágya ég. Nem is szólunk róla többet és nem is sürgetjük tovább, mert egészen világos, hogy csakis az áldozatkészség és a nagylelkűség, a keresztény erényességre törekvők állhatatos és vállvetett buzgósága lehet úrrá a mi korunk nagy bajai fölött; mindazoknak buzgósága, akik testvéreik jóvoltáért, különösen a gyönge gyermekek és a szegények szükségleteinek enyhítése végett tényleges áldozatra szánják el magukat. S mivel a mai siralmas és nyomasztó válságnak kétségtelenül legfőbb oka a hadikészületnek és fegyverkezésnek folyton növekedő versenye, amely egyrészt a nemzetek féltékenységének következménye és másrészt az állampénztárak hihetetlen költekezésének oka, nem tehetjük, hogy meg ne ismételjük a Mi intelmeinket (Alloc. 1930 dec. 24. ; Litt. Aut. Con vivo piacere, 1922 ápr. 7.) és elődünknek aggódó intelmét (Adhortatio Dés le début, 1917 aug. 1.) ebben a tárgyban s csak azt sajnáljuk, hogy mindeddig eredményt nem értek el. Titeket is — Tisztelendő Testvérek — komolyan figyelmeztetünk, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel — a szentbeszédekben és a sajtóban — világosítsátok meg az elméket és hajlítsátok a szíveket a természetes észnek és a keresztény törvénynek biztos útmutatása szerint. Bíztat Minket a remény, hogy mindegyikteknél lesz gyűjtés és hozzátok befolynak a hívek adományai a szegények javára s ti viszont elosztjátok azokat a segítségre szorulók közt. Ha egyes egyházmegyékben tanácsosabbnak látszik a szegénygondozás intézését az érsekre vagy valamely megbízható és kipróbált karitatív intézményre bízni, szabadságtokban áll legjobb belátástok szerint intézkedni. Minekutána titeket arra intettünk, hogy a Mi szándékunkat írásban és szóban magyarázva az ügyet teljes erővel szolgáljátok : a ti híveiteket elsősorban is Mi magunk akarjuk a Krisztus szerelmére kérni, hogy a ti és a Mi fölszólításunkra bőséges és nagylelkű adományokkal válaszoljanak s azt, amit ti ezt az apostoli levelet ismertetve nekik ajánlani fogtok, áldozatkészen teljesítsék. Mivel pedig még a legnemesebb emberi törekvések is Isten segítsége nélkül meghiúsulnak, imádkozzunk buzgón a minden jónak Adományozójához, hogy végtelen irgalmassága szerint hozzon reánk minél előbb boldogabb időket. Az éhezők nevében is fohászkodjunk Hozzá az Úr Jézus imádságával : ((Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma». Emlékezzenek rá vissza az emberek, amit a Megváltó ösztönzésül és vigasztalásul igért, hogy amit egynek a legkisebb atyafiai közül cselekszünk (Máté 25, 40), úgy tekinti, mintha neki cselekedtük volna, s ne feledkezzenek meg arról az isteni ígéretről sem, amelyben kijelentette az Ür, hogy az Iránta való szeretetből a gyermekekre fordított gondviselést Neki tett szolgálatnak veszi. (Mát. 18, 5.) Végül az egyháznak mai ünnepe az Űr Jézusnak ama kedves szavait juttatja eszünkbe, amelyekkel jelen levelünket és intelmünket zárjuk. Miután ugyanis a Megváltó aranyszájú szent János mondása szerint a gyermeklelkek oltalmára kiostromolhatatlan bástyákat emelt, ezt a nyilatkozatot tette : ((Vigyázzatok, hogy meg ne vessetek egyet a kicsinyek közül; mert mondom nektek, hogy azok angyalai az égben mindenkor látják Atyám orcáját, ki menyekben vagyon». (Máté 18, 10.) Ezek az angyalok a föld és az ég Urának bemutatnak mindent, amit a gyermekek és a szükséget szenvedők segítségére készséges és áldozatos lélekkel tesztek és bőséges jutalmat szereznek Tőle mindazoknak, akiknek a szeretet szent ügye a szívükön fekszik. Közeledik a Krisztuskirály ünnepe, akinek országát és békéjét pápaságunk kezdete óta óhajtva és imádkozva vártuk. Kiválóan alkalmasnak véljük az időt, hogy előkészületül a templomokban háromnapos könyörgő ájtatosságok tartassanak s a irgalmas Istentől a béke gondolatait és ajándékát kérjük. Ezen kegyelmek zálogául nektek — Tisztelendő Testvérek — s mindazoknak, akik atyai intelmünket megfogadják, szeretettel adjuk apostoli áldásunkat. Kelt Rómában szent Péternél 1931 október 2-án, az őrangyalok ünnepén, pápaságunk tizedik évében. XI. Pius pápa. Nihil obstat. Dr. Joannes Drahos censor. — Nr. 2966. Imprimatnr. Strigonii 17. Oct. 1931. Dr. Jiilius Machovich vicarius genertlii. Kiadja a Szent István-Társulat. Stephaneum nyomda éa könyvkiadó r. t. Budapest. Nyomdaigazgató : Kohl Ferenc,