Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1931

Index

Y - 25 — 1931. É V I FŐEGYHÁZMEGYEI HIUATALOS KOZLEMEHYEK 8. szám. 2480. sz. Quadragesimo anno c. pápai körlevél megküldetik A Rerum Novarum pápai enciklika megjelenésének 40-ik évfordulóján Szentséges Atyánk, XI. Pius pápa nagyszabású apostoli körlevelet bocsátott ki, amelyben a társadalmi rend megújítását és az evangéliumi törvények szellemében való alkalmazását sürgeti. Evvel újabb, ékesen szóló bizonyítékát adta annak, hogy a népek pásztora Péter sziklájáról éles szemmel figyeli korunk égető problémáit és az evangéliumi igazságok fényénél biztos utat mutat azok helyes megoldására s az egyensúlyát vesztett társadalmi rend szilárd felépítésére. A pápai körlevél első részében a Rerum Novarum tartalmát ismerteti és magyarázza. Rámutat arra, hogy a szociális bajok orvoslásának módját ezelőtt 40 évvel XIII. Leó pápa a józan ész világánál felismert és a kinyilatkoztatás tárházából merített igazságokra támaszkodva már megmutatta. Majd kifejti azokat az előnyöket, amelyek a Rerum Novarum kiadása kapcsán keletkeztek. A Rerum Novarum-nak köszönhető, hogy a benne lefektetett örökérvényű igazságok lassan az emberiség közkincsévé váltak. Az egyes államok törvényhozása és igazságszolgáltatása is igen gyakran elfogadta és alkalmazta a Rerum Novarum által megállapított tételeket. A lelkipásztorok az enciklika elvei szerint kezdték megszervezni a munkások tömegeit. Az enciklika súlyos megállapításai kapcsán a liberalizmus elvei összeomlottak a köztudatban, a katolikus vezetőférfiak mindenütt erélyes szociálpolitikát sürgettek s működésük következtében számos országban örvendetes reformok léptek életbe. Munkásszervezetek létesültek a munkások védelmére, más társadalmi osztályok egyesületei is kiépültek a gazdasági érdekek védelme mellett a lelki műveltség előmozdítására. A második részben leszögezi a pápai körlevél, hogy az egyház teljes joggal szól a társadalmi és gazdasági kérdésekhez és szab irányt azok megoldására, mivel a társadalmi kérdés az erkölcsi renddel szorosan összefügg, attól el nem választható. Rámutat a magántulajdon kettős: egyéni és társadalmi jellegére. Eszerint annak célja az, hogy az ember egyrészt magáról és családjáról gondoskodjék, másrészt a magántulajdon intézménye mellett a javak az egész emberiség fenntartását szolgálják. Kifejti, hogy az államhatalom a magántulajdont el nem törölheti, hanem azt szabályozhatja s a közjó követelményeihez alkalmazhatja. Ezután ismerteti a tulajdon szerzésének jogcímeit, aminők a foglalás, a munka és a tőke. Majd megjelöli e két utóbbi tényező közt a helyes elosztás vezérelvét, amely abban áll, hogy a termelt javak elosztása a közjó és a szociális igazságosság elvei szerint történjék. A javak egészséges elosztása fogja a kisszámú dúsgazdag és a milliókra menő proletártömegek közt az ellentétet áthidalni. A következőkben a körlevél a proletárok megváltásának útját jelöli meg. A prolefársorsot magántulajdon juttatásával lehet és kell megszüntetni. A termelt javak csak méltányosan halmozódjanak a birtokosoknál, ellenben bőségesen jussanak a munkásoknak. Ha ezen javaslat férfias és haladéktalan végrehajtása nem történik meg, a társadalom békéje a fölforgató hatalmak ellen nem lesz megvédhető. A munkást vagyonhoz kell juttatni igazságos munkabér révén, amelyei három szempont szab meg: a munkás és családjának életszükséglete, a vállalat jövedelmezősége és a közjó érdeke. Ezután megrajzolja széles körvonalakban az új társadalmi rend képét, amelynek alkotóelemei: egy közös nagy gazdasági szervezet; a helyes értelemben vett rendiség felújítása, a különféle foglalkozási ágak békés együttműködése révén, az osztályharc és a korlátlan szabadverseny kiküszöbölésével; gyökeres és mélyreható erkölcsi megújúlás a szociális igazságosság és szociális szeretet alapján. A körlevél harmadik részében rámutat a