Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1930
Index
— 64 — 4202. sz. Az egyházközségek a szegényügy rendezését októberben tárgyalják. Hung C dupl 2. cl Off sol e Comm Conf non Pont LL 1. Noct Justus si morte, rcl in Propr Hung — Ad L (sine com Oct Omn Sanct) et tioras Ant etc de Comm, Pss de Dom — In M Cr (ratione Oct) — In 2. V nulla^ com; Compl Dom. Az egyházközségi szervezetek megalakítása ellen úgy a papság, mint a hívek körében nem kis ellenszenvet tapasztaltam. Hála Istennek ez az ellenszenv szűnőfélben van, az egyházközségek csekély kivétellel megalakultak. Ahol hiányoznak, ott is rövid időn belül szerveztetni fognak. Elérkezett tehát az ideje annak, hogy ez a fontos szerv megfelelő munkába is kezdjen. Már 1928. évi 12. sz. körlevelemben, úgyszintén a benne hivatolt körlevelekben bőven ismertettem mily sok jóra képes ez a XI. Pius pápa által maxima gravissimaque causának minősített consociatio, mely melegágya az actio catholicának, a most felettébb szükséges katolikus tevékenységnek. Az egyházközségek legsürgősebb és legfontosabb teendőjeként kitűzöm most a szegényügynek a közeledő téli időre való rendezését. Mindenekelőtt minden egyházközségnek tisztában kell lennie azzal, hogy kik, és minő viszonyok között vannak az ő szegényei. Összeírást kell tehát készíteni róluk és pedig személyes felkeresés, környezet- tanulmány útján. Ebben a fárasztó és hálátlan, de Isten előtt annál érdemszerzőbb munkában érseki székvárosom hölgyközönsége valóban elismerésre méltó módon vette ki részét, Kalocsa szegénykataszterét lelkiismeretesen összeállította. Nem kétlem, hogy a többi plébániákon is hasonló eredmény lesz elérhető, ha erre az apostoli munkára az alkalmas egyének kiválaszttalnak és megbízást kapnak. A szegényekkel azután foglalkozni kell, ami újból inkább női, mint férfimunkát kiván. Bár nagy örömömre szolgálna, ha ebben a diaconusi munkában a buzgóbb világi férfiak támogatását és közreműködését is tapasztalhatnám. Mivel az egyházközségi élet még nem fejlődött ki, a költségvetésbe tehát a szegény hívek intézményes támogatása nincs felvéve, a hívek adományait erre a célra össze kellene gyűjteni. Ezen a téren is a nők hűséges, megbízható és kitartó munkatársaknak bizonyulnak. Ezekkel a havonkint fizetendő összegekkel a koldulás a községekben megszüntethető volna. így történt ez Kalocsán is, ami sok tekintetben megkönnyebbüléssel járt. Nagy súlyt helyezek arra, hogy ebben a samaritanus munkában papjaim példaadó szerepet töltsenek be. A szegények szeretetteljes felkarolása mindig a mi ékességünk volt. Most nemcsak a munkaképteleneket, hanem a munkanélkülieket is támogatnunk kell. A nemzetpusztító egyke és a szovjettől mesterségesen és céltudatosan szított elégedetlenséggel szemben csak akkor vehetjük fel eredményesen a küzdelmet, ha isteni Üdvözítőnk és az apostolok példáján indulva tettekben, áldozatokban kimutatjuk, állandó munkával igazoljuk, hogy őszinte, áldozatos lélekkel szeretjük azokat, akiké a mennyeknek országa. A mi kat. lapjaink igen helyesen, állandóan felszínen tartják a munkanélküliség borzalmainak leküzdését. A felvetett eszmék közül kiki igyekezzék a helyi viszonyoknak megfelelőt megvalósítani annál is inkább, mert sem állami támogatással, sem természetfeletti szempontokat figyelmen kívül hagyó társadalmi tevékenységgel ezt a bajt leküzdeni nem lehet. Hitbuzgalmi egyesületeinkben készséges munkatársakat kapunk. Jó lesz tehát ezeket is a munkába bevonni. Azonban a szervező erőnek, a lendítő keréknek, a gyűjtő medencének, az egész egyházközségre szétágazó csatornahálózatnak az egyházközségi szervezetnek kell lennie, mert ez az egyházközség hivatalos képviselője. Nem jól képviselné tehát a híveket, ha annak a nemzetfenntartó munkának végzésére képtelen volna, amire az anima naturaliter christiana egyébként is hajlandó. Bízvást remélhető hogy a községi elöljáróságok szívesen fogják támogatni az egyházközségi képviseleteket ebben az ő számukra is könnyebbülést jelentő tevékenységben. Mivel pedig a szegénység igen kirívóan jelentkezik a tanulóifjúságban, számítok a tantestületek segítségére is. Valóban megható az, hogy a találékony keresztény szeretet mily érdekes és helyes megoldásokat vitt véghez némely iskola szegény ifjúságának megsegítése körül. Legkedvesebb olvasmányommá válnék, ha hasonlókat egyházmegyém területéről is olvashatnék. Ha a szegények katasztere kész és a számításba jöhető segítség nagysága is meg van állapítva: a szegények támogatásának rendszeres munkája könnyen megindul és igen eredményessé válik. A karitatív téren buzgólkodó lelkipásztor szavának minden téren súlya van, hatása biztos és eredményes, egyben bőséges kegyelmek forrása. Mindezekre való tekintettel elrendelem, hogy az egyházközségi képviseletek, illetve ezek nemlétében a kat. iskolaszékek e hó fo-