Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1930

Index

— 17 — Annál szivesebben hirdetem ki tehát a nm. V. K. M.-nek a nemzeti zászló kultuszának elmélyítése tárgyában kiadott ^^ sz. rendeletét azzal, hogy azt a hatóságom alá tartozó összes iskolákra nézve kötelezővé teszem. „A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium. 640—05-85/1929. szám. — Rendelet a nemzeti zászlókultusz elmélyítése tárgyában. A nemzeti lobogó mindenütt az állam méltóságának s a nemzeti erőnek szimbóluma, az állami összetartozásnak és megkülönböztetésnek jele. A hazafias érzés és a hazához való ragaszkodás hiányára vall a nemzeti zászlónak kevésre becsülése vagy éppen megvetése. A kommunistáknak is legelső teendőjük volt a nemzeti lobogó elkobzása, használatának szigorú megtiltása. A legtöbb külföldi államban oly nagy a nemzeti zászló iránt való tisztelet, hogy minden külön törvényes rendelkezés nélkül is szinte beidegződött az emberek lelkébe, hogy a katonai, némely helyen a polgári lobogó előtt való tisztelgést is minden állampolgár magára nézve kötelezőnek tartja; a magáról megfeledkezőt a közönség kényszerítené kötelességének teljesítésére. Ezzel szemben sajnosan kell megállapítani, hogy a magyar társadalomban a zászlókultusz tekintetében a múlthoz képest erős visszaesés tapasztalható : az emberek egyrésze határozottan közömbös a nemzeti zászló jelentősége iránt, nemzeti ünnepek alkalmával sokkal kevesebb zászlót láthatunk, mint a múltban; az ifjúság sem tűzi ki oly általánosan a nemzeti kokárdát, mint akár csak egy-két évtizeddel ezelőtt. Pedig igaz magyar hazafi előtt éppen a közelmúlt eseményeiből és jelenlegi helyzetünkből kifolyólag a fokozott zászlókultusz szükségességét szinte felesleges hangoztatni. Minthogy a hazaszeretetre való nevelés nemzeti fennmaradásunknak egyetlen szilárd alapja s ennek a nevelésnek egyik legerősebb tényezője a nemzeti zászló kultusza, a nemzeti zászló tiszteletének az ifjúság lelkébe való nevelését elsőrendű feladatnak tekintem, azért elrendelem, hogy az ország összes állami, községi, társulati, magán- és izraelita, elemi nép- és polgári iskoláiban, a felső mezőgazdasági iskolákban a vezetésem és rendelkezésem alatt álló középiskolákban, továbbá a tanító-, tanítónő- és kisdedóvónőképző-intézetekben és felső kereskedelmi iskolákban a tanítás közben kínálkozó alkalmakon kivül évenkint egyszer — legmegfelelőbbnek mutatkozik az évmegnyitó ünnepély — az iskola igazgatója vagy valamely tanára (tanítója) hazafias beszéd keretében hivja fel az ifjúság figyelmét a nemzeti zászlónak a nemzet életében való jelentőségére. Ugyanezen alkalommal az egész ifjúság tisztelgő menetben vonuljon el a nemzeti zászló előtt. Elrendelem azt is, hogy az ifjúság, bárhol találkozzék a nemzeti lobogó alatt felvonuló katonasággal, tiszteletadás jeléül álljon meg, forduljon arccal a nemzeti lobogó felé és a fiútanulók vegyék le kalapjukat. Meg vagyok arról győződve, hogy a tanár- és tanítótestületek minden tagja át van hatva a hazafias nevelés fontosságától és mindent elkövet, hogy a zászlókultuszt az ifjúság lelkébe már legzsengébb korától kezdve céltudatosan belenevelje." Iskolai Rendszabályaink II. r. 33. §-a intézkedik az 1868: XXXVIII. t.-c. 6. §-ában bizosított magánvizsgálatok mikénti megtartása ügyében. E vizsgálatok s azok alapján kiadóit díjak ügyében magamévá teszem és kihirdetem a nm. V. K. M.-nek 88.372/1928. VIII. o. sz. rendeletét. „Vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium. — 88.372/1928. VIII. a. sz. — Rendelet az elemi iskolai magánvizsgálati díjak újabb szabályozása tárgyában. — Az elemi iskolai magánvizsgálatok díjainak szabályozására vonatkozó 55.495/1920. VIII. a. számú rendeletem részben való módosításával a következőket rendelem: 1. A magántanulóktól a magánvizsgálat alkalmával a tanítói és ifjúsági könyvtár céljaira felvételi díj cítnén az állami, községi, izraelita, társulati, magán és érdekeltségi elemi iskolákban mindenkor oly összeg szedendő be, amennyit ily címen a rendes tanulók fizetnek. Összevont magánvizsgálat esetén e felvételi díj minden osztály után fizetendő. 2. A magántanulók vizsgálati díját a felsorolt iskolákban 20 pengőben állapítom meg. Összevont magánvizsgálat esetében ez az egész vizsgálati díj csak az egyik osztály után fizetendő, míg a többi osztály vizsgálati díját osztályonként 10-10 pengőben állapítom meg. 3. A vizsgálati díjból 4 pengő, illetőleg összevont magánvizsgálat esetében a további osztályok után még 2-2 pengő az iskola igazgatójának (vezetőjének) jár; — a többi, a vizsgálaton résztvevő tanítót, tanítókat és hitoktatót illeti meg és pedig oly felosztással, ahogy azt az 55.495/ 1920. VIII. a. számú rendeletem 6. pontjának idevonatkozó része megállapítja. 4 A magántanulók részére kiállítandó bizonyítványért az intézetnek 40 fillér ürlapdíj, kiállításáért pedig 2 pengő munkadíj jár. Ebben az utóbbi díjban az igazgató (vezető) és osztálytanulók bizonyítvány másodlataiért ugyanilyen összeg fizetendő. Ez a díj az intézet igazgatóját (vezetőjét) illeti. 284. sz. isk. V. K. M. rendelet az el. iskolai magánvizsgálatok és bizonyítványok dijainak megállapítása tárgyában.