Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1929

Index

53 — 1929. ÉVI FŐEGYHÁZMEGYEI IVATALOS KÖZLEMÉNYEK 14. szám. 4849 sz. Az Oltáriszentség gondozásáról. A s. Congregatio de disciplina sacrantentorum az Acta Apostolicae Sedis ez évi novemberi számában utasítást közöl a legm. Oltáriszentség gondozására nézve, aminek kapcsán a mi viszonyainkra való figyelemmel az alábbiakat rendelem el. A sz. mise és az áldoztatás céljaira szolgáló ostyák az átváltoztatás, illetve a sz. mise előtt megvizsgálandók és a morzsák eltávolítandók. Ügyelni kell arra, hogy olyan ostyák készüljenek, amelyek nem porhanyósak. Áldoztatás alkalmával aranyozott réz, vagy ezüstből való, nem consecrált patena adandó az áldozó kezeibe, amelyet ezek egymásnak továbbítanak. Áldoztatás alatt ez a patena az áldozó álla alatt tartassák. Ha többen áldoznak, az áldoztató pap a sor végén utoljára áldozótól vegye el a patenát, és a következő sorban legelői térdelőnek adja át. Assistentialis misén a patenát a diaconus tartja. Áldoztatás után az áldoztató pap a fragmentumokat ujjával a kehelybe, vagy a ciboriumba helyezi. A hívek figyelme ennek a szokásnak meghonosításakor felhívandó arra, hogy a patenát vízszintesen tartsák. Ha a szabadban kell misézni, az oltár három oldalról fedve legyen, illetve sátor alatt álljon, hogy a Szentség kellő védelemben részesüljön. A Szentségoltárok tisztántartására, az oltárterítőkre, a kehelyruhákra, az ámpolnák tisztántartására különös gond fordítandó Az új patenák közös, olcsó beszerzése iránt egyidejűleg intézkedtem Ezen rendelkezések betartása a legközelebbi esperes-kerületi gyűlésen tüzetesen megbeszélendő és ezeknek eredménye jegyzőkönyvbe veendő. Az Instructióból az alábbi részleteket közlöm: Sacra Congregatio in plenariis Comitiis die 23 Mártii 1929 habitis, omnibus mature per pensis et discussis, Rmis Ordinariis haec praescribenda esse censuit: 1. Circa ea quae hostiarunt confectionem spectant, iidem rectores advigilare debent, ne in istis fragmenta facile haerentia maneant, effician que ut, antequam Missa litetur, caute ac sedulo ea amoveantur, et saltem cribro leviter excutiantur, si ingens hostiarum numerus parandus erit. 2. Pervigilem adhibeant ipsi curam ut hostiae nonnisi recenter confectae consecrentur, et sacrae particulae, in pyxide adservatae, frequenter renoventur (Can. I. C. 1272, et Rit Rom , Tit. IV, cap. I, n. 7); ad quem finem studeant, ut tabernacula, ubi sacra collocatur Eucharistia, quantum fieri poterit, ab humido vei a nimio rigido aere sint defensa: humoré siquidem exslante, facile hostiae marcescunt, algore autem friabiles fiunt. 3. In diribenda fidelibus sacra Commtmíone, praeter, ante communicantes extensum, linteum albi coloris, iuxta rubricas Missalis, Rituális, et Caeremonialis Episcoporum, patina erit adhibenda, argento aut metallo inaurato confecta, nullimode tamen artificiosa arte intus exsculpt*, quae ab ipsis fidelibus subter eorum mentum erit apponenda, excepto casu, quo sacra Eucha ristia ab Episcopo ministratur, vei a Praelato Pontificalibus utente, vei in Missa solemni, adstante sacerdote vei diacono, qui patenam subter communicantium mentum teneat. 4 Monendi sedulo erunt fideles ne, dum suo apponunt mentő patinam, et Sacerdoti dein tradunt, aut alteri fideli eam porrigunt, ita eamdem flectant aut invertant, ut, si quae ad sunt, fragmenta decidant et disperdantur. 5 Fragmenta autem quae in patina po^t sacram fidelium Communionem exstabunt, quoties haec intra Missam fuerit diribita, in calicem sedulissime, digiti ope, iniiciantur; in pyxidem vero, si extra Missam sacra Synaxis a fidelibus recipiatur. Mens autem Sacrae Congregationis non est eas reprobare patinas, cuiusmodi demum , sint formae, quae modo adhibentur quibusdam