Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1928
Index
— 93 — FŐEGYHÁZMEGYEI HIUATALOS KÖZLEMÉNYEK 24. szám. Az egyházmegyei zsinatról. 5180 sz. Az egyházmegyei zsinat jegyzőkönyve. • i i i ( ] 1 1 < I ( 1 ( c 1 \ \ I s i t s r É t F r 1 f r \ Jegyzőkönyv a Kalocsán 1928. december hó 5.-én megtartott egyházmegyei zsinatról. I. D. e. 1 ,9 óra előtt a zsinati atyák a főszékesegyházban összegyűltek. A C. J. C. 358. canonja értelmében a megjelenésre kötelezettek közül a következők voltak jelen: Dr. Horváth Győző, püspök, érseki helynök, dr. Ámon Pál, prelátus, éneklő kanonok, dr. Révay Tibor prelátus, kanonok, zsinati előadó, Rechner Konrád c. apát, kanonok, dr. Wiederkehr József c. apát, kanonok, dr. Kalmár Sándor c. prépost, kanonok, Katona István tb. kanonok, esperes, uszódi plébános, dr. Kőszeghy Mihály tb. kanonok, esperes, mélykúti plébános, Makay Gábor tb. kanonok, esperes, kunbajai plébános, dr. Gonczlik Kálmán apát, esperes, bajai plébános, Bászler István ssperes, garai plébános, dr. Tantos Gyula esperes, bajaszentistváni plébános, Kurcz Adolf esp., íeceli plébános, Tóth István kalocsa-külvárosi elkész, Czeiner Ferenc géderlaki plébános, Böhm Jenő tb. pápai káplán, baja-kiscsávolyi plébános, Schwerer Ferenc tb. pápai kamarás, katymári Dlébános, Szabó Árpád csengődi plébános, Szenielbach János hajósi plébános, Winkler Lénárd celebia-sz.-annai pléb., esperes-kerületi kiküldöttek. P. Jablonkay Gábor S. J. kalocsai rektor, Ir. Torday Ányos bajai főg. igazgató, P. Jugh "víiklós 0. S. F. bajai házfőnök, rendtartományi «küldöttek. Az érseki körlevél értelmében megíivottak közül: Dr. Mosonyi Dénes protonotarius, iécsi kanonok, Tantos Ferenc tb. kanonok, nagy;zemináriumi gondnok, Winkler Pál tb. kanonok, irseki könyvtáros, P. Csávossy Elemér S. J. főg. anár, P. Alaker György S. J. kisszemináriumí ;ubregens, P. Katona Sándor S. J. atya, a Taíoncotthcn elnöke, Uhl József ny. plébános, Magyar István ny. plébános, Jeszenovits Félix báyai plébános, Tillinger Ferenc császártöltési >lébános, dr. Schweitzer Ferenc sükösdi plébáíos, vitéz Veres Mihály dusnoki plébános, Stader János fajszi plébános, dr. Horváth Alajos oktői plébános, dr. Pál Mátyás tb. pápai kamaás, tanítónő-képezdei igazgató, dr. Kerner Istrán tb. pápai kamarás, theol. tanár, Oszwald íózsef tb. pápai kamarás, képezdei igazgató, dr. Kujáni Ferenc tb. pápai kamarás, érseki titkár, dr. Erdey Ferenc tb. pápai káplán, tanítóházi igazgató, dr. Szedlay István theol. tanár, dr. Fürstner Antal theol. tanár, dr. Schopper Antal theol. tanár, dr. Angeli Ottó szentszéki jegyző, Schneider Ferenc hitoktató, Kazinczy Imre karkáplán. II. Fél kilenc órakor d. e. megkondult a nagyharang s gróf Zichy Gyula érsek az egybegyűlt zsinati atyák sorfala között bevonult a főszékesegyházba. Majd a szertartáskönyv előírásához képest csendes szent misét mondott De Spiritu Sancto. Mise alatt a kalocsa-külvárosi iskolás gyermekek énekeltek szebbnél-szebb magyar és latin egyházi énekeket Berauer József ny. karnagy vezetése mellett. Ezután a szertartáskönyvben megjelölt módon az előírt könyörgések, imák következtek. Utána a főpásztor az egybegyűlt atyákhoz az alább közölt allocutiót intézte: Tisztelendő Testvéreim! Vége felé hajlik az esztendő s vele el fog múlni az első tíz év is, mely alatt az Egyház új Codexe szerint az egyházmegyei zsinat megtartása kötelező reánk. Első pillanatra azt hihetné a be nem avatott, hogy csupán az idő siettet bennünket és csak ezért iparkodunk — látszólag az utolsó percekben — betartani a törvény betűjét. Előttünk azonban nyitott könyv a tíz év s a vele letűnő korszak története. Századokra szóló súlyos események és nehéz válságok szakadtak ránk olyan láncolatban, hogy a zsinat megtartását hosszú éveken át teljesen kizárták. És a nagy válságok még el sem pihentek, mikor súlyos szenvedések után elhunyt a főpásztor, ketté szakadt a nagy egyházmegye s olyan átmeneti helyzetbe sodródtunk, mely e fontos gyülekezet összehívására nem nyújtott alkalmat. Reménykedve vártunk, de — bár a javulást nem lehet tagadnunk — mélyrehatóbb fordulathoz eddig nem jutottunk. Anyaszentegyházunk indokolt parancsa elemi erővel lépett tehát elénk, s mind jobban éreztük, hogy az, amit rendel és parancsol, egyúttal mindnyájunk benső szüksége is, #