Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1928

Index

— 57 — anathemával sújtja az isteni kinyilatkoztatással, az igazsággal, az egyház tanításával csökönyösen szembe helyezkedőket, ellenkezőket. A miazmát pusztítani kell, ha a ragályt megszüntetni akarjuk. Ne is nagyon áltassuk magunkat, mintha nagyon sok volna e téren a materiális bűnös, mert hiszen ez a bűn természet ellenes, főleg a nő szemérem-érzetével a legkiáltőbb ellentétben van, bűnnek tartja a pogány is. Csak mi néznők el, kik több kegyelmet kaptunk s az önfeláldozó Jézus keresztjének viselésére vagyunk kötelezve? Ezek a gondolatok merültek fel lelkemben az egyke ügyének zsinati előkészítése alkalmából. Kérem ezeknek szíves megfontolását, hogy a zsinat vonatkozó határozatai majd minél alkalmasabbak legyenek ennek a lelki járványnak és családi eretnekségnek a leküzdésére. Nr. 5241. Decrcta de onanismo. A Congr. S. Officii 1851. május 21-iki Decretuma eképen szól: „Quaeritur a Sede Apostolica, qua nota theologica dignae sint tres propositiones sequentes, 1°. Ob rationes honestas conjugibus uti licet matrimonio eo modo, quo usus est Onan.

; — 2°. Probabile est istum matrimonii usum non esse prohibitum de jure naturali; — 5°. Nunquam expedit interrogare de hac matéria utriusque sexus conjuges, etiamsi prudenter timeatur, ne conjuges, sive vir sive uxor, abutantur matrimonio." S. Congr. Inquisitionis 21. Maii 1851. respondit ad 1-um: „Propositionem esse scandalosam, erroneam et juri naturali matrimonii contrariam." — Ad 2-um

: „Propositionem esse scandalosam, erroneam et alias implicite damnatam ab Innocentio XI. propositione 49-a." — Ad 5-um

: „Propositionem, prout jaceí, esse falsam, nimis laxam et in praxi periculosam." Ojeíti S. J. „Synopsis rerum moralium et Juris Pontificii" II. köt. 267. lapján hozza a S. Poenitentiaria következő döntését: „Joannes Parochus casum sequentem reverenter exponit. Titius parochianus, dives, honorabilis, litteratus ac bonus christianus, in confessione de usu matrimonii prudenter interrogatus, confitetur, se cum uxore, etiam aliquatenus repugnante, coitum semper abrumpere, ne sequatur proles; et a me quaesitus fatetur, se semper extra vas mulieris seminare; a me redargutus statim reponit, se ita agere propter duplicem rationem: 1°. ne prole numerosiore status familiae deiiciatur (iam enim habet filium et filiam); — 2°. ne uxor iterata graviditale nimium defatigetur. Qui de inanitate harum rationum a Parocho admonitus, reponit hunc agendi modum ipsi probatum fuisse a quodam perillustri Confessario in quodam recessu, quem nuper in quadam communitate peregit, modo maritus in actu intendat sedationem concupiscentiae et non pollutionem. Joannes Parochus, miratus hunc praeclarum Confessarium, qui nuper in quodam maiori seminario theologiae morális Ieclor fuerat, talem agendi modum probasse, nihilominus Titium in hoc agendi modo perseverare volentem, absolvere non est ausus. Titius vero de sua dimissione offensus suum Parochum ignarum ac superbum ubique praedicat, utpote sententiam aliorum corrigentem et onera importabilia poenitentibus imponentem. Joannes Parochus, his omnibus permotus, quae in detrimentum Parochi imo et ipsius Religionis multum cedunt, ab Eminentia Vestra humiliter ac reverenter exposcit: Quidquid sit de praeterito, quomodo se gerere debeat cum Titio, qui probabilissime ad confitendum revertetur et in sua agendi ratione perseverabit? Sacra Poenitentiaria, mature consideratis expositis, respondit: Parochum, de quo in casu, recte se gessisse, atque absoivi non posse poenitentem, qui abstinere nolit ab huiusmodi agendi ratione, quae est purus putus onanismus.

u — S. Poenitentiaria 15. Novemb. 1901. 3040. sz. Az országzászló .kitűzésekor harangszó. F. évi augusztus hó 20-án, Szent István király ünnepén a székesfőváros Szabadságterén egy e célból alakult bizottság a csonka ország temetőiből, a hősi halottak sírjairól és történelmi helyekről összegyűjtött szent rögökből halmot emel és ezen zászlótartó emlékművet állíttat. A halom és emlékmű ünnepélyes felavatása augusztus 20-án déli 12 órakor lesz, amikor a bizottság országos ünnepség keretében helyezi el a földet és félárbocra tűzi Magyarország zászlaját. Az országos ünnep jelentőségére való