Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1928

Index

— 51 — 15. Mivel pedig az első kérdésre nem bír a bűnös minden esetben beismerő vallomást tenni, azért a tagadó válasz után röviden meg keil magyarázni a kérdés okát, a bűn nagyságát, a büntetés el nem maradását, az egészségre is káros hatását; azt, hogy mily bizalmatlanság az isteni gondviselés iránt, mily sértés a teremtő Istennel szemben ; és sok esetben jónak látszik a feltett kérdést megismételni. 14. Egyöntetű eljárás volna e tekintetben kívánatos, nehogy alkalma legyen a gyónónak a számára kellemetlen gyóntató helyett könnyű szerrel olyant találni, aki ezen kérdések elhagyásával a gyónót régi hibájában megtűri s a gyónót abban a téves meggyőződésében, hogy ez nem bűn, mert a legtöbb gyóntató ezt nem is kérdezi, megerősíti. 15. Nem jó orvos az, aki járványos betegség idején minden más tünet iránt érdeklődik a betegnél, csak a járványos bajt hagyja figyelmen kívül; más receptet ír, mint aminőre a betegnek főleg szüksége van. A házassági onania-járvány fellépett, egyre jobban terjed. A lelki orvos nyissa ki a szemét, vizsgálja meg, hogy a lelki betegek szenvednek-e ebben a bajban. Ha nem teszi: nem teljesíti kötelességét, nem szabadítja meg gyónóit bűneiktől, büntetésüktől, rossz gyónások végzésére, szentségtörő áldozásokra ad alkalmat, sokan valósággal belehalnak bűneikbe s a számadás az ítéletre marad, amit megváltoztatni nem lehet. 16. Hogy a gyónók kikérdezése és felvilágosítása eredményre vezet, azt a missziók mindenütt mutatják; az meglátszik minden községben, amelyben ügyes gyóntatok működnek. Confessarius quidam dixit mihi se occasione festi SSmi Cordis Jesu triginta tales casus habuisse, quin poenitentes semet de hoc peccato accusassent. En quale malum! et ope divina qualis successus! 17. Sok esetben a hívek gyorsan belátják ennek a bűnnek természetellenes voltát és igazi nagyságát. Némelyeknél azonban részint gonoszságból, részint emberi tekintetekből, vagy anyagi okokból valóságos küzdelmet kell kifejtenie a gyóntatónak. Ilyeneknél hangsúlyozni kell azt, hogy a feloldozás csak akkor érvényes, ha a feloldozás Isten törvénye szerint történik. Mi nem ítélhetünk más törvény szerint, mint ami a tíz parancsolatban van. Az onania pedig vétek a VI.- parancsolat ellen, mely nemcsak az ifjakat, hanem a házasságban élőket is kötelezi. Halálos bűnt a gyóntató nem követhet el bírói ítéletének lelkiismeretlen kimondása, a gyónás érvénytelen végzéséhez való hozzájárulása által. 18. A szokásos kifogásokra, melyeket anyagi okokra való hivatkozással rendszerint felhoznak, részletesen kitérni nem tanácsos, mert a tényleg létező nehéz gazdasági helyzeten a gyóntató rendszerint mit sem változtathat. Az egyszerű hívő nép, mely feltétlenül bízik Isten gondviselésében, helyesen nyugtatja meg magát sorsának Isten kezeibe való helyezésével, amit rendesen úgy fejez ki, ha Isten ad báránykát, legelőt is ad hozzá. 19. Jó tehát eztahitet kívánni a gyónótól és legalább arra tőle Ígéretet venni, hogy egyelőre a legközelebbi alkalomra a fogamzást megakadályozni nem fogja, még egy gyermeknek ad életet. Ezt az ígéretet, mi a javulás kezdete, könnyebb kieszközölni, mint egész életrekiható, az eddig folytatott életmódot egyszersmindenkorra megváltoztató elhatározást kierőszakolni. Isten kegyelmének ereje a legnagyobb változásokat pillanat alatt végbe viheti, de tudjuk azt, hogy nem minden egyes esetben ez amegigazulás útja. Aki legelőször törte meg akaratát, alávetette magát Isten rendelésének és tudott engedelmeskedni, az már leküzdötte a legnagyobb nehézséget, ennél valószínű, hogy a következő elhatározásra már könnyebben lesz képes. 20. Az egészségi okokra való hivatkozás sem helytálló. Azon nagyon ritka esetekben, midőn a gyónó orvosi tilalmakra hivatkozva akadályozta meg a fogamzást, a megtartóztatás volna helyes, egyébiránt pedig a fentidézett körlevelem c. pontjában adott utasítás szerint „secundum regulám generalem de monendis iis, qui bona fide peccant, confessarius monitionem omittere, vei iía loqui potest, ut poenitentis bonam fidem non perlurbet". 21. Mivel azonban az orvosi lilalom, mely a szülést a nőre a szokottnál veszedelmesebbnek tartja, a legtöbb esetben — sajnos így tapasztaljuk — túlzott óvatosságból, illetve az erkölcsi törvények figyelmen kívül hagyása miatt hangzik el, helyesen cselekszik a tapasztalt lelkipásztor, ha ilyen esetekben is figyelmezteti a gyónót Isten előtt legfontosabb kötelességének, a teremtő munkában Istennel való közreműködésének teljesítésére, amiért csak jutalomra, nem pedig büntetésre számíthat. A kevésbbé tapasztalt gyóntatok, illetve akik a felmerült eseten nem tudnak eligazodni, helyesen és legkivált a gyónóra nézve igen üdvösen cselekszenek, ha őt más, megfelelő gyóntatóhoz küldik. 22. A fenti esetektől eltekintve az egészségre való hivatkozást arra kell a gyóntatónak felhasználni, hogy a gyónó meggyőzessék fel-