Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1927

Index

— 3 ­helytartója saját súlyos helyzete dacára a na­gyobb szerencsétlenségek által sújtott nemzetek, városok és néposztályok sorsán szokott segíteni. Emlékezzünk csak a legutóbbi évekből azokra a meglepően nagy és felemelő segélyekre, amelyeket Szentséges Atyánk a hosszabb idő óta segélyezett budapesti szegényeken kívül a háború és a kommunizmus után lerongyolódott magyar véreinknek, főleg a gyermekeknek, a íiszavidéki árvízkárosultaknak és az orkánsuj­totta dunántúliaknak juttatott. Gondoljunk csak azokra a szeretetadományokra, melyekkel pár évvel ezelőtt az orosz szovjet borzalmai alatt vergődő, szegény nép százezreitől az éhhalált iparkodott távol tartani. De ne feledkezzünk meg azokról a félelmetes csapásokról sem, melyek más országokat és más népeket teper­nek a földre s mikor az irgalmas szamaritanus jelentkezését mindig és mindenütt Krisztus földi helytartójának személyében remélik és várják. És ő, kitől az emberi erőszak mindent elrabolt, szeretettől sugárzó arccal, részvétteljes szívvel és szinte érthetetlenül nagy segélyekkel mindig jelentkezik. Hogy ezt megtehesse, a hitük szerint élő katolikusok az egész világról Szentséges Atyánk segítségére sietnek s ki-ki az ő adományát álla­potához, anyagi erejéhez és lelkének emelke­dettségéhez képest Péter-fillér gyanánt felajánlja. Egyházmegyémben évente kétszer, Húsvétkor és Mindenszentek ünnepén templomi gyűjtést is rendezünk e célra. Nem elég azonban ezeket a gyűjtéseket évről-évre sablonosan megtartani, mert, miként a kimutatások sokfelé igazolják, a lélek és buzgóság néiküi végzett gyűjtések aiig eredményeznek valamit A gyűjtések megtartása előtt meleg résztvevő szavakkal reá kell irányí­tani a hivek figyelmét a célra, a tárgyra és az indokokra és csak azután kell a megfelelően előkészített gyűjtést megtartani. Elengedhetetlenül szükséges ezenkívül, hogy a plébániához tartozó összes katolikus egyesü­letek, intézmények és intézetek szintén kivegyék e nemes adakozásból részüket s évről-évre be­szolgáltássanak valamit. Messze világító példát ad e tekintetben az országos jellegű Szent-István­Társulat, mely fennállása óta minden évben fel­vesz e cimen bizonyos összeget a saját költ­ségvetésébe s azt illetékes egyházi hatósága utján el is juttatja Krisztus helytartójához. A- Péterfillér szüksége fennáll, inditó okai világosak, teljesítése könnyen lehetséges, mert nem nagy összegek elvonásáról, hanem arról van szó, hogy minden hű katolikus hivő évente legalább valami csekélységgel hozzájáruljon a kereszténység közös atyjának fenntartásához és anyaszentegyházunk isteni céljainak megvalósí­tásához. i Ez nem külső kényszer, még kevésbbé parancs. Ez a hivő lélek benső szükséglete, mely a Péter-fillért a gyermeki szeretet és a legszebb hála adójává teszi Szeretettel kérem egyházmegyém t. Pap­ságát és összes hiveit, hogy a Péter-fillért ilyen­nek tekintsék, a gyűjtéseket buzgón eszközöljék és a vonatkozó kimutatásokat megfelelő részle­tezéssel (plébános, káplán, templom, iskolák, Kat. Kör, Kat, Legényegylet stb) félévenkint érseki hivatalomhoz, a vonatkozó összegeket pedig az Egyházmegyei Takarékpénztárhoz beterjesszék. A tavalyi közgyűlésen megemlítettem már, hogy a papi nyugdijat a gazdasági viszonyok javultával emelni szándékozom. Azóta pénzünk értéke javult és állandósult; a párbér egyház­megyeszerte — legalább a legtöbb helyen — megállapítást nyert; a papi nyugdíj és a pap­ság megadóztatásának növelése érdekében az esperes-kerületi tanácskozmányok alkalmából is­mételten kérelmezések érkeztek hozzám. Mindezekre való tekintettel március első felében szabályszerű közgyűlést kívánok tartani. Mivel pedig ennek napja össze fog esni az egy­házmegyei takarékpénztár választmányi ülésének napjával, — a pontos időt később fogom kö­zölni — a kerületi kiküldöttek addig is meg­válaszíaridók. Ugyanezen alkalommal a több oldalról fel­hangzott óhajhoz képest az egységes stólataxa­tórium ügye is megbeszélés tárgyát fogja ké­pezni. A papi nyugdíj 1800 pengőben és 400 pengő likpénzben látszik méltányosan megálla­píthatónak. A szolgálati évek szerint való nyug­díjemelést is megfontolandónak tartom, a nyűg dijra figyelembe jöhető források azonban ez idő szerint elégteleneknek mutatkoznak Nyugdíj­fokozatok felállítására a remélt állami hozzá­járulás lesz szánmásba vehető. A jelenlegi, egy­forma nyugdíj tehát egyelőre fentartandónak látszik A nyugdíjhoz való hozzájárulás alapját ed­dig az 1896 évi összeírás szerinti congrua jö­vedelem képezte. Mivel azonban más szempon­tok irányadók a congrua és mások a tényleges íÁiia<1o1mo1r t-v-i Qrr<í11oníMc^n •íl morf nmfiii 411o n rí rt juvwuviuivn itívguiiupiiuouiiuij nivi i uitiv/tt uiiunu*_/j itt változó tételek vétetnek számításba: a pap­ságnak a papi nyugdíjalaphoz való hozzájárulá­sának megállapításánál — miként ez a háború folyamán is terveztetett — a congrua jövedelem­től eltérő, ez időszerinti jövedelem fog alapul vétetni. 76 sz. A papi nyűg dij közgyű­lése és a taxatorium rendezése előkészíten­dők.

Next

/
Thumbnails
Contents