Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1926

Index

— 44 — g) buzgón azon fáradoznak, hogy a miszsziós műveket, főként azokat, amelyeket az apostoli szentszék 1922. máj. 3-án kelt Romanorum Pontificum kezdetű Motu proprio-jában sajátjainak nyilvánított és valamennyi más miszsziós egyesület fölött ajánlott, mindenki megismerje és hogy azok mindenfelé megalakuljanak. Ezek pedig: mindenekelőtt a Hitterjesztés hatalmas egyesülete, továbbá Jézus szent gyermeksége, Szent Péter apostol műve a bennszülött papság nevelésének támogatására és a vízkereszt ünnepi gyűjtés a rabszolgák kiváltására vagyis az afrikai missziók javára, mint kisegítő missziós művek. Emellett azonban nem mulasztják el, hogy a meghatározott országok és missziók számára indított gyűjtéseket, vagy az egyes missziókban fölmerült szükségek enyhítésére rendezett gyűjtéseket is hathatósan ajánlják a híveknek; h) úgynevezett missziós ünnepélyeket, gyűléseket és kongresszusokat s más hasonlókat rendeznek, hogy a hívek buzgóságát a missziók felkarolására fölkeltsék ás növeljék. II. A tagokról. 6. A papság missziós egyesületének tagjául fölvehető minden világi és szerzetes áldozópap, továbbá a theologiai tanulmányokat végző növendékpapok is. 7. A felvételt vagy az Egyházmegyei Tanács, vagy az Országos Tanács, vagy. ha ezeknek egyike sem alakult még meg, a Propaganda Congregációja eszközli. 8. A felvétel által a jelentkező magára vállalja ezen egyesület kötelességeit, másrészt jogot nyer arra, hogy az Apostoli Szentszék által engedélyezett búcsúkban részesüljön és kedvezményeit valamint kiváltságait is élvezze. Azonban tudniok kell, hogy az egyesületnek engedélyezett lelki kegyelmek és kiváltságok elnyeréséhez nem elegendő csupán csak tagul beiratkozni, hanem a felvétellel magukra vállalt kötelességeket is buzgón és hűségesen teljesíteni kell 9. Rendes tagok azok, akik az egyesület említett kötelességeinek teljesítésén kívül az Országos Tanács által meghatározott tagsági díjat évenkint megfizetik. 10. örökös tagok azok, akik szintén az említett kötelességek teljesítésén kívül az Országos Tanács által erre a célra meghatározott nagyobb összeget fizetnek egyszer s mindenkorra. 11. Tiszteletbeli tagok azok a püspökök és bíborosok, akik az egyesület kebelébe lépnek. 12. Mindazok az áldozópapok, akik a missziókban élnek vagy betegség, öregség miatt avagy engedelmességből kénytelenek voltak miszszióikat elhagyni, szintén részesülnek az egyesület minden lelki kegyelmében és kiváltságában. 13. Az egyesület mindenben függ a Propaganda Congregációtól. III. A Tanácsokról. 14. Mindenegyes országban az egyesület élén az Országos Tanács áll és az egyes egyházmegyékben az Egyházmegyei Tanács. A) Az Országos Tanács. 15. fiz Országos Tanács az elnökből és néhány tanácsosból áll, akik részben az egyházmegyei igazgatók sorából, részben a missziós intézetekből választatnak, ha ilyenek abban az országban vannak. 16. Az Orsz. Tan. elnökét a Propaganda Congr. nevezi ki. A jelölt vagy jelöltek nevét az illető ország püspöki kara terjeszti a Propaganda Congr. elé, legtöbbnyire az illető ország megyés püspökei közül. 17. A tanácsosokat az elnök nevezi ki, miután az illető egyházmegyék püspökeinek tanácsát kikérte, amelyeknek a kinevezendő világi papok a tagjai. Ha pedig szerzetes papokról van szó, akkor a szerzetesi elüljárók tanácsát kéri ki előbb. 18. A tanácsosok három évig maradnak meg tisztükben, amelynek leteltével azonban újra kinevezhetők. 19. A tanácsosok közül az egyik a titkár, egy másik pedig a pénztáros tisztét tölti be. Kötelességeiket a hivatal természetén kívül az elnök határozza meg. 20. Az Orsz. Tan. hatáskörébe tartozik az egyesületnek minden rendelkezésre álló eszközzel való elterjesztése az illető országban, a rendes és örökös tagok által fizetendő tagsági díj megállapítása, az egyházmegyei tanácsok bevételeiről és kiadásairól összeállított számadásokat átnézni és felülvizsgálni, az egyházmegyei tanácsoknak munkájukban való támogatása, ahol ez szükséges, az egyesület országos kongresszusát kitűzni s más hasonlók. 21. Az Orsz. Tan. az elnök meghívására évenkint legalább egyszer ül össze. 22. Az Orsz. Tanács székhelyét az elnök határozza meg. B) Az Egyházmegyei Tanács. 23. Az egyesületnek az egyes egyházmegyékben az Egyházmegyei Tanács áll az élén, amelyet az igazgató és a tanácsosok alkotnak. A tanácsosok egyike a titkár, egy másik pedig a pénztáros. 24. Mind az igazgatót, mind a tanácsosokat az egyházmegyei püspöki hatóság nevezi ki és addig maradnak e tisztükben, ameddig a püspök jónak látja. 25. Az Egyhm. Tanács dolga az egyesületet az egyházmegyében elterjeszteni, arra gondot viselni, hogy minden áldozópap beiratkozzék és különösen arra, hogy a felvett tagok a missziók iránt való buzgóságtól lelkesítve az egyesület szent célját tettekkel szolgálják. 26. Az Egyhm. Tanács évenkint kétszer ül össze és ezenkívül is annyiszor, ahányszor az igazgató jónak látja azt összehívni. 27. Az egyhm.-i igazgató kötelessége minden év elején elöször az Egyhm. Tanácsnak beszámolni és azután a bevételekről és kiadásokról összeállított számadást és a végzett munkáról szóló jelentést jóváhagyás végett, valamint az új tagok névsorát is az Országos Tanácsnak megküldeni.