Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1926

Index

— 35 — FŐEGYHÁZMEGYEI HiUATALOS KÖZLEMÉNYEK. 9. szám. 2452 sz. A mohácsi csata évfordulójának megülése. Augusztus 29-én lesz négyszáz esztendeje a gyászos emlékű mohácsi csatának, amelyben nagynevű elődöm, Tomori Pál kalocsai érsek a magyar sereg élén küzdve Magyorország és a kereszténység védelmében életét áldozta Egyénisége, melyet a valóságtól eltérően mutatott be a romantikus történetírás, az újabb kutatások és történeti értékelés során mély tiszteletet parancsolóan áll előttünk. Mint várnagy Erdélyben országos dolgokat intéz és vitézségének számos próbáját adja. 1512-ben a budai udvar követnek küldi, hogy I. Szelim szultán trónralépésekor újra megkösse a békét. Figyelmét a világi életről már országos szereplése közben többször a belső életre fordítja, de egy ideig még ingadozik, az út nem egészen világos előtte. Menyasszonyának elvesztése, az udvar részéről jövő súlyos mellőztetés végre megérlelik elhatározását. Isten segítségével dönt, vagyonát végrendeletileg elhagyományozza és tényleg fel is osztja s 1520 végén a sz. Ferenc-rend újlaki zárdájába lép. A török veszedelem közben fenyegetővé válik, az országot irányító emberek felismerik a feladatot, mely a nemzetre hárul: védekezni a török ellen. A király a tiszta jéllemű Tomorira gondol s rá akarja ruházni az országos főkapitányságot a kalocsai érseki méltósággal együtt. Tomori vonakodik, kolostorát nem akarja elhagyni, mire a király kérelmére VI Hadrián pápa az engedelmességi fogadalomra hivatkozva megparancsolja neki, hogy kolostorát elhagyva az érseki széket elfoglalja, ami 1523 májusában meg is történt. De egész hátralévő életében a Rend tagjának érezte magát, szigorú szabályait megtartotta, durva szőrruhában járt és udvarában maga körül két rendtársát tartotta. Főkapitányi működését önzetlenség jellemzi. Élete ettől kezdve nem egyéb, mint az országért és a kereszténységért való egyetlen hatalmas erőfeszítés. Érseksége vagyonából felszereli a végvárakat, beléjük zsoldosokat helyez. Ameddig lehet, a török átkelését a Száván akadályozza Munkájában a pápai követen kívül senki sem támogatta. Amint Szolimán megindulásának hírét veszi, szóban, írásban a pápa és a király előtt sürgeti a védelem szervezését. Katonái hősiesen elpusztulnak a végvárakban ő maga folytonos harcok között kénytelen visszavonulni. Csapatai Mohácsnál egyesülnek a király, a főurak és a nemesség hadaival, a főurak sürgetésére vállalja a fővezéri méltóságot, a csatát sürgető elemek nyomására megütközik a törökkel, legjobb tudása szerint vezeti a harcot, elöljár a küzdelemben, a bomladozó sereget bátorítja s a futók rendbeszedésén fáradozva elesik a sűrű tömegben. Vele pusztult az ifjú király, sok főpap, zászlósúr és főnemes, valamint több ezer magyar vitéz. Valóban méltó, hogy a 400 éves évfordulón egyházmegyém minden híve kegyeletesen emlékezzék meg a hősi halált halt királyról, Tomori érsekről s mindazokról, kik a mohácsi síkon mint a kereszténység és az ország oltalmazói igyekeztek gátat vetni a török áradatnak. Elrendelem ennélfogva, hogy az aug. 22-én az Orsz Kat Szövetség által Mohácsra rendezendő kegyeletes zarándoklatot T. C. Papjaim a templomban meghirdessék s a híveket a zarándoklaton való részvételre buzdítsák A zarándoklat hajón Budapestről aug. 21-én este indul és 22-én reggel érkezik Mohácsra, ahol az aug 22-iki kat. nap programmja a következő : Délelőtt 8 órakor tábori mise a fogadalmi templom helyén felállítandó oltáron. Celebrálja Virág Ferenc pécsi püspök. Utána szent áldozás ugyancsak a fogadalmi templom helyén felállított oltároknál. — 9—10 óráig szünet. — 10—12 óráig katolikus naggyűlés az Országos Katolikus Szövetség által felkért szónokokkal. 12—722 óráig ebéd. Délután 2 órakor kirándulás a Csele patakhoz, II. Lajos király emlékoszlopának megkoszorúzása a magyar katolicizmus és a katolikus szervezetek által. — '/«6 órakor eucha-