Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1925

Tárgymutató

— 5 — FŐEGYHÁZMEGYEI HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. 2. szám. 681. sz. Böjti szózat az 1925. juleumi évre. • Kérem a T. C. Papságomat, hogy az 1925. jubileumi évre kibocsájtott körlevelemet a szószékről a híveknek felolvasni szíveskedjék. KRISZTUSBAN SZERETETT HÍVEIM! Az elmúlt év karácsony ünnepének előestéjén Szentséges Atyánk, a római pápa nagy ünnepélyességgel nyitotta meg a sz. Péter templomba vezető szent kaput, jelképéül annak, hogy a szent év kegyelemteljesen megnyílott az egész emberiség számára. Arany kalapáccsal megérintette a szent kaput, imában pedig kérte Istent, hogy híveinek élén bemehessen a szent hajlékokba imádni az Ő sz. nevét és igen nagy boldogságban örvendeni azon, hogy közöttünk van az Ur ebben a kegyelemteljes szent évben. Máskor ünnepélyes pápai miséken magasan fent a Szent Péter templom főoltára felett ezüst harsonák jelzik az Úr eljöttét. Mikor az oltáron az Úr Jézus megtestesülése megismétlődik, mikor a pápa kezében felemelkedik a csodálatos kenyér fátyola alatt a kegyelmek szerzője és Istene, akkor fent az oltár felett olyan hangok zenéje hirdeti a nagy örömöt, mint Betlehem szent éjszakáján az angyali sereg éneke És most, mikor ezen a sz ünnepen szentséges Atyánk az egész világ előtt tárta fel a szentév kapuját — ugy érzem — mintha ezek az ezüst harsonák a Szent Péter templom erkélyéről hangos örömmel hirdették volna az Ur nagy kegyelmét: a jubileumos szent évet Az ószövetségnek is volt jubileumos szent éve. Az Ur rendelete szerint harsona szóval kellett meghirdetni ezt az örömöt. A szent év közeledtével — mondja az Ur — „szólaltasd a harsonát a kegyelem idején egész országtokban és szenteld meg ezt az évet és nevezd földed minden lakója szabadulásának; mert az örvendetes év az." Lev 25. 9 10. A kegyelem ideje volt ez az év s azért kellett örvendetesnek nevezni; pedig az ószövetség „az eljövendő javak árnyéka" volt csupán : milyen nagy örömmel kell tehát felkészülnünk e szent évre nekünk, akiknek Isten nagy jósága nem gondolatainak árnyékát rendelte, hanem azt, akiről sz. János elmondhatta : Láttuk az ő dicsőségét telve malaszttal és igazsággal. Ján 1. K h.! A szent év nagyböjtjében fopásztorotok lelkét egyetlen gondolat tölti el: az, hogy mindannyian részesei lehessetek a szentév rendkívüli kegyelmeinek. Az a gondolata, vajha megismétlődnék az elmúlt századok kegyelemteljes szent éve, amikor Európa országai hosszú menetekben indultak el zarándok ruhában és bűnbánó lélekkel Rómába, hogy Krisztus Urunk földi helytartójának áldásában nyerhessék el nemcsak bűneik bocsánatát, hanem a jubileumi búcsúban bűneik ideiglenes büntetésének elengedését is. A szent év búcsújáról irom azért e főpásztori levelet Akik Róma nagyságát szavakkal ki akarták fejezni, elmondották csodálatos városnak, a világ fejének, uj Jeruzsálemnek, szent városnak, amelynek porát is csókkal szabad illetni, mert a vértanúk vére öntözte és megszentelte. De a legszebb és legtalálóbb névvel mégis az nevezte, aki Romát anyának mondotta. A keresztény világ feje és anyja. Ha valaha, akkor a szent év küszöbén áll előttünk Róma ugy mint a keresztény vilá^ anyja. Ha valaha, akkor ezekben a napokban teljesiti be ez a szent város a régi római anyák felejthetetlen képét: a történelem feljegyezte, hogy előkelő anyák kincseiket mutogatták egymásnak. Ki aranyát, ki selymét, ki drága gyöngyeit, mig a ház úrasszonya megfeledkezvén sok drágaságáról két szép gyermekét hivatta elő és vendégei elé állítván őket így mutatta be : Ezek az én legdrágább kincseim. Róma, a keresztény világ anyja ebben a szent évben ugyanezt teszi: az ámuló világ elé tárja alkotásait Kinyitja nagy templomait, amelyen évszázadok áldozatos lelke és művészete dolgozott, míg bennük Istennek méltó hajlékot emelt Megnyitja a katakombák ajtaját, a legdicsőbb kornak e néma temetőjét, amelyben ezer és ezer keresztény testvérünk pihent meg a vértanúhalál gyötrelmei után. Megnyitja a szentek sírjaihoz vezető rácsokat is, hogy kegyeletünk eltaláljon a szentek útjára. Elgondolhatjátok-e, hogy milyen büszke örömmel kiséri végig ez az édes anya a világ nemzeteit azon az uton, mely a nagy szentek sírjaihoz elvezet: szent gyermekek, szent asszonyok, szent férfiak és a hit nagy apostolainak sírjaihoz? i