Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1923

Tárgymutató

FŐEGYHÁZMEGYEI ZLEMENYEK 1923. 10. szám. 2045. sz. /z áit. kereseti adóról tájékoztatás. A f. évi január hó 1 -tői életbelépett általános kereseti adóról szóló 1922. évi 23 t.-c. beható tanulmányozása után miheztartás végett közlöm a következőket: Az általános kereseti adóról szóló 1922. XXIII t.-c. megszüntette az eddig, 1923. évi január hó l-ig érvényben volt IV. osztályú kereseti adót, amely alá az egyházi javadalmasok (plébániai vagyon haszonélvezői, tanárok, hitoktatók, kántortanítók stb) tartoztak és 1923. évi január hó 1-től az egyházi javadalmasok is általános kereseti adó alá esnek. Míg a IV. oszt. kereseti adóról szóló törvény (1875. XXIX. t.-c.) szerint a szolgálati viszonyban levő egyházi javadalmas évente bevallani volt köteles a szolgálati viszonyból folyó összes jövedelmeit (a földhasználatból eredő jövedelmét, természetbeni járandóságait, mint pl. fa, bor stb. járandóságait, a párbért, akár készpénzben avagy természetben nyerte azt, stóla jövedelmét, misemondási jövedelmét, kongruát), amely összjövedelmek mind együttesen IV. oszt. kereseti adó tárgyát képezték, addig az általános kereseti adóról szóló törvény értelmében nem esik valamennyi szolgálati viszonyból eredő jövedelem általános kereseti adó alá. Kérdés tehát, hogy az új adótörvény értelmében mi adóköteles és mi nem. Nem adóköteles a szolgálati viszonyban levő egyházi alkalmazott (plébános, tanár, hitoktató, kántortanító stb.) azon jövedelmeire nézve amelyeket nevezett az egyház tulajdonát képező és általa haszonélvezett földbirtokból (szántó, kert, rét, legelő, erdő) akár önkezelés révén, akár bérbeadás útján nyer. Továbbá mentes azon lakás haszonértéke, amelyet ugyancsak az egyház tulajdonát képező házban élvez, bzen ingatlanokból nyert jövedelme azért mentes az általános kereseti adó alól (eddig a IV. oszt. kereseti adó szempontjából ezen jövedelmek is adókötelesek voltak), mert ezen jövedelmet nyújtó vagyontárgyak a föld- és házadóval vannak már megterhelve, ezen két adónemet pedig a javadalmas viseli s így ugyanezen jövedelmek után kétszeresen adóznék ugyanezen természetű u. nhozadéki adókkal. Adóköteles azonban az általános kereseti adó szempontjából a szolgálati viszonyból folyó minden, akár készpénzbeli, akár természetbeni járandóságai a javadalmasnak. És pedig a természetben nyert fa, bor, esetleg hús, a párbér, stólajövedelem, kongrua, misealapítványból nyert jövedelem. Az általános kereseti adó a politikai község (város) bevételi jövedelme, következőleg a község (város) pénztárába fizetendő. A törvény értelmében az ált. kereseti adóért a munkaadó, illetve a fizetést teljesítő hatóság felelős, amely tartozik a javadalmasok (alkalmazottak) személyi és egyéb adatait minden év január hó 31-ig a végrehajtási rendelet 102. és következő §§-ai értelmében bejelenteni, a tőlük havonta levonandó adókat pedig a következő hó 15-éig 2 példányú illetményjegyzék kapcsán beszolgáltatni a községi (városi) pénztárba. Tekintettel arra, hogy a kimutatási űrlap (illetményjegyzék) drága (egy—egy példány 8—10 kor), a törvény megengedi, hogy a községi (városi) elüljáróság kérelemre beleegyezzék a kimutatási űrlapnak 'A, V

2 v

a§y egy évenként való beterjesztésére, miért is az iskolaszék (vagy a javadalmas) a községtől (várostól) kérheti, hogy a kimutatást l/i, 1/i vagy évenként adhassa be. Ha a község (város) a kérelmet megtagadná, meg lehet fellebbezni a kir. pénzügyigazgatósághoz. Az ált. ker. adó havonként fizetendő, miért is a kimutatásban (illetményjegyzékben) jelzett jövedelem 12 részre osztandó és az ezután járó adó minden hó 15-ig rovandó le; a községgel, (várossal) azonban meg lehet egyezni az iránt, hogy ez adó V

2> V

4 évenként fizethető legyen. A f. év első felére: január, február, március és ápril. havi ker. adó tehát legcélszerűbben a május havival együtt a junius hó 15-ig két példányban beadandó illetményjegyzék kapcsán leszen befizetendő. Az ált. ker. adó a községek, (városok) főbevétele lévén, annak pontos befizetését szorgalmazni fogják, de tekintettel arra, hogy az eddigi adózási rendszertől teljesen elütő törvény csak 1923. évi január 1-én lépett életbe és a törvénynek az életbe való gyakorlati átvi-