Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1922
Tárgymutató
mielőbb visszakapja. Az észrevételekkel vagy javításokkal visszaérkezett számadásokat részesítsék különös figyelemben: meggyőződést szerezvén maguknak arról, hogy a számadók a számvizsgáló-szék által tett észrevételeket mindenben megértették-e és megszívlelték-e? továbbá a tett javításokat az eredeti Naplókban hibátlanul keresztül vitték-e ? 4. Általán pedig minden látogatás alkalmával terjedjen ki vizsgálatuk a következőkre : a) Kérjék elő mindenütt először is a törzskönyveket és győződjenek meg, hogy azok bekötött állopotban és jókarban vannak-e ? a számtételi bejegyzések olvashatók-e ? nem fordulnak-e elő a számtételek közt oda nem való szóbeli magyarázatok? Ügyeljenek arra is, hogy a számadók a törzskönyvek kezelésében mindazt betartsák, ami a jelen Utasítás IV. pontja alatt részletesen előiratik. Különös gondjukat képezze pedig utánanézni; hogy az adóslevelek, az értékpapírok, a takarékpénztári betétkönyvecskék, a mise- és kegyesalapítványi oklevelek megvannak-e, rendben vannak-e, biztos helyen (Wertheim szekrényben) őriztetnek-e ? Nincs-e az adóslevelek közt olyan, melynek értéke már visszafizettetett s mely ép ezért a többi adóslevelek közt helyet nem foglalhat? Ha ilyet találnának az ellenőrzők, gondoskodjanak, hogy azt a fél azonnal visszakapja. Arra is terjesszék ki vizsgálatukat, hogy gyakorlatban van-e minden plébánián a IV. A. 5. alatt előírt fízetőkönyvecskének használata? Kap-e a kezéhez minden adós ilyen könyvecskét mindjárt akkor, mikor kölcsönt vesz föl ? és kamatfizetésnél, tőketörlesztéseknél beirják-e a számadók e könyvecskébe a lerótt összegeket és nyugtázzák-e ezeket sajátkezű aláírásukkal ? b) A Főnaplónál győződjenek meg arról, hogy a számadók híven betartják-e a jelen Utasítás II. pontja alatt előírt rendelkezéseket. Különös gondot fordítsanak arra, hogy a számadók: 1) az eseményeket időrend szerint iktassák a Főnaplóba: mert az időrend felforgatása rontja a Főnapló hitelességét; 2) a stolaris jövedelmeknek és kamatoknak tömeges bevezetése eseteiben azt a napot írjuk be, amelyen azokat elkönyvelték ; 3) az ily tömeges elkönyveléseket mindig igazoljuk az Utasítás II. 6. pontjában előírt módon ; 4) á jelzőbetüket a Pénztár-rovatba rendesen beírják minden eseménynél és a Főnaplót illető számtételek jelzésére használják — még a kamatbevételeknél is — a vízszintes vonalat; 5) a perselypénzeket minden vasár- és ünnepnapról külön igtassák be a Főnaplóba; végre 6) oly számtételeket, melyek két külön pénztárt illetnek, ne egy, hanem két külön sorban könyveljük el. (Lásd ezen Utasítás II. 7. pontjának második bekezdését.) c) Az Alnaplók vizsgálatánál az év folyamán nem kell egyébre ügyelniök, csak, arra, hogy azokba az előző évről helyesen és hibátlanul hozták-e át a számadók a zárlati vagyonállagokat ? és hogy egyidejűleg beiktatták-e azoknál az ingatlanokat is úgy, amint azt a III. fejezet mind a három pénztárnál előírja? Az év vége felé, mikor a számadók az Alnaplókat már-már lezárni készülnek, figyelmeztessék őket az ellenőrzők, hogy a templompénztári Alnaplónál úgy legyenek részletezve a bevételi és kiadási tételek, amint a III. fejezet A) 3. 4. pontjai kívánják; a misepénztári Alnaplónál föl legyenek külön sorolva névszerint az új misealapítványok, el legyenek könyvelve az adók és egyenként legyenek felsorolva a participánsok is, az ő külön arányszámukkal ; a vegyespénztári Alnaplónál végre tartsák be a III. fejezet C) 4. alatti rendelkezését a Napló könnyebb és áttetszőbb megfektetése céljából. d) Az pedig magától értetik, hogy minden vizsgálatkor kötelesek az ellenőrzők a Főnaplót lezárni és a mérleg felállításával megállapítani, hogy a pénztárban annyi készpénz volt-e együtt, amennyit a mérleg követelt. A gyümölcsöző tőkékre vonatkozólag is meg kell , győződniök arról, hogy valójában oly összeg gyümölcsözött e a látogatás alkalmával kötvényekben, értékpapírokban és takarékbetétekben, amennyit a Főnapló elejére áthozott tökének, továbbá a Főnapló tőke-visszafizetési és tőkésítési rovatainak egybevetéséből megállapítottunk. Ha a pénztárban hiányt, a tőkékben eltérést, a számvitel egész rendjében pedig oly mulasztást vagy szabályszerűtlenséget fedeznek fel, mely végzetes könnyelműségre mutat: erről nem a számvizsgáló széknek, hanem egyenesen az érseki hatóságnak