Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1922

Tárgymutató

képen ellenőrizhesse, csatolandó lesz a Naplóhoz azon jegyzék, amelyen a kiszámítás végbevitetett. Ezen a jegyzéken adva legyenek a számítási műveleten kívül a következő tételek: a) Az alapítványozott misék utolsó folyószáma, b) az alapítványi tőkék összege, c) az évvégi kamat rovatának végösszege, d) a participánsok rovataiban mutatkozó osztalék összegek. Mindezeket természetesen a törzskönyvből kiírva azon év zárlatából, amelyről számadást adunk. 10. A napló bevételi és kiadási tételeinek összeadása után megállapítjuk az egyenleget — ugy mint fentebb az A) pénztári Naplónál mondva volt — és a vagyonállagot, mellyel a B) pénztári naplót lezártuk. C) Vegyespénztári Napló. 1. Ennek rovatai a következők; a) folyó szám, b) hó és nap, c) tőke, d) üres szöveghely, e) alapítvány, i) bevétel, g) kiadás. 2. A vegyespénztári Naplót úgy tekinthetjük, mint összekötő hidat a vegyespénztári törzskönyv és a Főnapló között. Rajta keresztül mennek át a Főnaplóból a vegyespénztári törzskönyvbe az ezen könyv alapjait érdeklő tételek; és viszont a törzskönyv alapjainak kommasszált vagyona is ezen vegyespénztári Napló közvetítésével megy át az év végén a Főnaplóba. A C) pénztárnak tehát ezen Naplóra méginkább van szüksége, mint a másik két pénztárnak a saját külön Naplójára. 3. Első teendőnk e Naplónál is beigtatni a 3-ik rovatba az egész pénztárnak vagyonát, melyet kommasszáltan az előző évről áthozott. Ha valamely alapnak vagy alapítványnak ingatlan vagyona is van, azt feltüntetjük külön a 4-ik rovatban az illető alap vagy alapítvány megnevezésével és az ingatlanok évi bérösszegével. 4. Legtermészetesebb most az volna, hogy úgy írjuk át a Főnaplóból az egyes alapokhoz tartozó bevételeket és kiadásokat, amint ott időrend szerint előfordulnak. Kisebb pénztáraknál ezt meg is tehetjük. Mivel azonban így az alapok sorszámi rend nélkül kerülnének a vegyespénztári Naplóba, — ami a felülvizsgálást nagyobb forgalmú pénztáraknál csak megnehezítené — azért célszerűbb a C) pénztárt illető bevételeket és kiadásokat ismét valami segéd-papirlapra a Főnaplóból kiírni és azon sorszámi rend szerint összeadni, amint a törzskönyvben egymásután következnek s amely rendben majd a törzskönyvi alapokról készített s a C) Naplóhoz melléklendő kimutatásba is belekerülnek. Az így összeszedett s a Naplóba iktatott alapoknál azután először felsoroljuk a bevételeket, utána mindjárt a kiadásokat (az egynemüeket akár összesített tételekben.) (Megtehetjük ezt: mert hiszen a pénztári Naplók nem annyira Naplók, mint inkább a Főnapló kivonatai; naplószerű számadások, melyek arra valók, hogy a három pénztár életében előforduló évközi változásokról, a pénztárak vagyoni állapotáról évről-évre tiszta képet nyújtsanak.) 5. Miután így minden alap átíratott, az ő jövedelmével vagy kiadásával a C pénztári Naplóba, a bevételi és kiadási rovatok összegeztetnek s az egyenleg kiszámításával megállapítjuk a C pénztár évvégi vagyonállagát, egészen úgy, mint azt az előző két Naplónál tettük. IV. Törzskönyvek. Minden plébánián három külön törzskönyv íektettetik meg: az adósok törzskönyve, a misealapitványok és a vegyespénztári alapítványok vagy alapok törzskönyve. Mind a három erősen bekötve az anyakönyvek módján őriztetik a plébánián. Ezekre azért van szükség: mert az uj számvitel számadásaiban nem soroltatnak föl a régi szokás szerint az adósok; s mert a misealapítványokról és a vegyespénztár többi kegyes alapjairól sem adunk ezentúl az évi számadásokban részletes leírásokat. A törzskönyveket a következőkben ismertetjük : A) Adósok törzskönyve. Ami gyümölcsöző tőkéje a három pénztárnak van, az mind ezen törzskönyvben tartatik nyilván. Azért külön lapot kapnak benne nemcsak a magánfelek, kik az egyházi pénztárakból kölcsönöket vesznek föl; de a takarékpénztárak is, melyekben kölcsönöket gyümölcsözőleg elhelyezünk"; sőt az értékpapírok és ingatlan birtokok is, melyekben az egyházi vagyon egy része szintén gyümölcsözik. Mindezek az egyházi pénztárak adósaiként tekintendők: mert tőlük évi kamatot, osztalékot vagy bérösszeget várunk.