Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1922

Tárgymutató

— II — sziók mögött és azokat nem segíthették, akkor azon a ponton voltak misszióink, hogy százados munkájuk megáll vagy legalább is egészen elerőtlenedik. De a kat. vallásban rejlő örökifjú életerő akkor egy egyszerű francia nőnek Jaricot Paulának sugalta a Hitterjesztés egyesületének gondolatát, amely alapítása óta (1822 ) majd minden országban otthonra talált és például 1919-ben vagy 20 millió frankot juttathatott a misszióknak Micsoda segítőforrás ez az egy világegyesület a missziók számára! Igazán jubilálásra méltó egyesület, amely az egész világra szóló krisztusi apostolkodásnak évről-évre annyi millió frankkal könnyíti meg gondjait az anyagiakért és lehetővé teszi neki mindig ujabb és ujabb templo mok és iskolák emelését a missziós területeken. Méltóan kell azért ezt a jubileumot is megülni. S méltó csak akkor lesz júbilálásunk, ha a mi magyar kat. híveinket is végre belevisszük ebbe az egyesületbe, hogy a mi kat tömegeink is táplálják azt a forrást, amely misszióinkat segíti életben tartani és felvirágoztatni. Tehát az idei hármas missziós jubileumnak meg kell indítania a magyar katolikus papságot és híveket, hogy ez után ők is képviselve legyenek az egész világra kiható apostolkodásban személyes munkával és anyagi áldozattal. De úgy legyünk képviselve, hogy helyfoglalásunk és részvételünk az apostolkodásban ne legyen csupán ünnepi fellángolás, hanem állandó munka. Ezt pedig a magyar kat. papságnak és a híveknek a misszók támogatására való megszervezésével érjük el. Megalakítandó missziós szervezeteinket továbbá úgy kell kiépítenünk, azaz oly széles rétegekre kiterjesztenünk a papság és hívek között, és úgy megépítenünk azaz oly áldozatkészséget tanúsítanunk, hogy katolikus számarányunkhoz és anyagi tehetségünkhöz méltó legyen ez a szervezkedés. A szervezkedés természetesen a papság tömörülésével kezdődik egy papi missziós egyesületben Nem új papi egyesület alapításáról van szó, hanem az egész világ katolikus papságát átkaroló papi missziós egyesületbe kell nekünk magyar papoknak is belépnünk. S ha az egyházmegye papsága kellő számban belép, akkor megalakul ennek a papi missziós egyesületnek egyházmegyei csoportja. S ha az egyes egyházmegyék megalakították e csoportokat, akkor megalakul az országos magyar papi szervezet. A Papok missiós egyesülete már él és virágzik az »Unió cleri pro Missionibus« elnevezés alatt.

1) Nincs az a katolikus ország, amelynek papsága nagy számban nem csatlakozott volna - r 9 Arens S. J.: Die Missionsvereine 142—15Q. old. hozzá. A magyar papság még hiányzik. De Németország összes egyházmegyéiben már megalakult, a kis Hollandiában már 1920-ban 3460 tagja volt; bevezette a kis Svájc, Ausztria, Spanyolország, Írország, az északamerikai Egyesült Államok, Kanada. 1918-ban indult meg nagyobb erővel a papok e szervezkedése Olaszországból. Maga XV. Benedek pápa is belépett és kifejezte ama óhaját, hogy „ez legyen az egyedüli papi missiós egyesület és hogy minden egyházmegye vezesse azt be".

1) XI. Pius pápa pedig a f. évi jun. 1—3. Rómában tartott nemzetközi kongresszuson ezeket mondotta : „Elődünk XV. Benedek ama óhaját fejezte ki, hogy a papok missziós egyesületét minden egyházmegyében meg kell alakítani. Mi pedig még tovább megyünk és azt mondjuk : Azt óhajtjuk, hogy semmiféle egyházmegyének ne legyen egyetlen egy olyan plébániája se, ahol ez az egyesület hiányzik és hogy ne legyen egyetlen egy olyan pap se, aki ne foglalna helyet ennek a dicsőséges tábornak soraiban". („Die kath. Missionen" 1922. évf. 212. oldal,) 1920-ban 300 püspök és 70,000 áldozópap tagja volt s ez a szám a volt pápának 1921-ben tett fenti nyilatkozata óta bizonyára jelentékenyen megnövekedett. Az Unió cleri pro missionibus célja tüzetesebben meghatározva a következő: a papság szervezett toborzó munkája a missziók céljára. E célból a papságnak alaposabb képzettségre kell törekednie mindabban, ami a missziókat illeti. Tehát ezeknek mai állapotáról, történelméről, nehézségeiről és eredményeiről tájékozódva kell lennie. A szemináriumok növendékeit is el kell tölteni a missziók szeretetével. Az így szerzett tudást és fölkeltett lelkesedést azután a papságnak át kell vinnie a népre. Hogy részletesebben szóljunk : többet kell a missziókról beszélnie szószéken és hitoktatáson, tartson missziós ájtatosságokat és ünnepélyeket, terjessze a miszsziós iratokat és mindenekelőtt virágoztassa fel a „Hitterjesztés egyesületét" és „Jézus si. Gyermekségének művét". A „Hitterjesztés egyesületének" tagja lehet minden hivő a 12. éves kortól kezdve, aki hetenkint illetőleg havonkint bizonyos meghatározott összegű alamizsnát ad a missziók céljaira (2 ill. 10 kor.) és naponkint egy Miatyánkot és Üdvözlégy-et imádkozik e fohásszal: Xavéri sz. Ferenc könyörögj érettünk ! Míg ez az egyesület országosan megalakul, ideiglenesen jelentkező tagok felvételére és az alamizsnák közvetítésére felhatalmazom dr. Pál Mátyás polg. nőképezdei hittanár urat. 9 Ep. Ap. „Maximum illud". Art. S'S. 1919. évf. 454. old. .. .. - ,. O • ;U < (•