Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1920

Index

— 13 — 814. sz. isk. Az iskolák jellegéről intézkedés. < t t í 1 \ 7\ z ifjúság hitvallásos nevelésének a családon és a templomon kívül legfőbb biztositéka a hitvallásos szellemben vezetett népiskolai oktatás. Ezen felfogás nyilvánult meg az egyes nemzeteknél, valahányszor iskoláik hitvalásos jellege mellett nem ritkán tetemes áldozatok árán síkra szálltak. — Midőn Magyarországon 1868-ban a törvényhozás eléggé ismert okokból az állami és községi iskolák létesítéséről intézkedett, a kath. egyház és a különböző felekezetek hívei áldozatok árán a hitvallásos iskolák fentartását határozták el és évtizedeken át ezen álláspontjukat nem ritkán tetemes anyagi előnyök ígérete dacára rendületleiül megtartották. Egyházmegyém hivei e részben is elismerésre méltó magatartást tanúsítottak. A hatóságom alá tartozó bácsmegyei iskolák túlnyomó részben hitvalásos jellegüket egész tegutóbbi időig megtartották. Híveim fönkelt gondolkodásáról esz ez tanúságot, amely az ember vég:élját az Istennel való egyesülésben keresi ís találja. Most, hogy a jugoszláv tanhaóság 17967/1920. sz. rendeletével a községi és hitfelekezeti iskoláktól a nyilvánossági jogot megvonta és csak a magániskoáknak hagyja meg a hitfelekezeti jelleget, ímely iskolák állami támogatásban nem •észesíthetők, attól lehet tartani, hogy egyes litközségek iskoláik államosításához hozzá ognak járulni. Nehogy ez általában bekövetkezzék, figyelmeztetem a hatóságom alá artozó hitközségek vezetőit, hogy a kiláásba helyezett állami támogatás csak látszólagos előnnyel bír. Hiszen az államosiással együtt jár a hitközségek iskolai vagyonának átengedése. Ha az ingatlanok nai árfolyamát tekintjük, a legtöbb hitközség az államosítás esetén igen nagy irtékü vagyont enged át az államnak elI. lenszolgáltatás nélkül. Ezen veszteség mellet a dologi kiadások az államosítás esetén is a hitközséget, illetve a volt hitfelekezeti iskola fenntartóját fogják terhelni. Ez ma igen nagy összeget fog képviselni, ezenkívül az állami segítséget az állampénztár, ahonnét az állami iskolák tanítói fizetésüket fogják nyerni, az adózó alanytól a hívektől fogja beszedni. Tehát a teherviselés megmarad s csak a cím, amelyen azt viselni kell, fog változni. Felhívom a hitközségek elöljáróit, hogy az iskolaszékkel mint egyháztanáccsal ezen kérdést, a fentemlített körülmények figyelembe vételével vegyék tárgyalás alá és győzzék meg őket arról, hogy a kilátásba helyezett anyagi előnyök elfogadásával nagy erkölcsi értékek kockázata jár. A kérdés könnyebb elintézése végett a következőket ajánlom az iskolaszékek mint egyháztanácsok figyelmébe : Miután a jugoszláv kormány szóban levő intézkedései a tanítói fizetések jelenlegi állapotát megváltoztatják s az ingatlanokat a tanítói fizetésektől elvonják, az eddigi dijleveleket hatályon kívül helyezem, ott pedig, hol a tanítók javadalmi földdel bírnak, ezen javadalmi föld hozama foglaltassák le a hitközségi iskolák részére. S megállapíttatván a tanítóknak jugoszláv hatóság által kívánt mennyiségű fizetése, ennek fedezésére megosztva a tanítók között, a föld jövedelme használtassák fel. Ez tetemes segítséget fog nyújtani és igen sok esetben a hívek csak mérsékelt iskolaadóval lesznek megróva. Ugyanezen ülésen állapodjék meg az egyháztanács az iskolaadó százaléka felől s egyben annak kivetése iránt is intézkedjék. Ha az állami adó mint a százalék alapja nem mutatkoznék elégségesnek, ez esetben a hívek páronkint vagyonerejükhöz mérten róhatók meg is-