Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1918

Index

— 61 — X. 6G9. isk. Miniszteri intézkedés a szegény rorsú beteges gyerme­kek részére vonatkozó gyűj­tésről. \ T m. v. k. minisztériumnak alább közölt -1 ^ • intézkedése alapján felhívom az iskola­igazgatókat és tanitókat, hogy a szegény sorsú beteges gyermekek javára célzott gyűjtést saját körükben minél nagyobb buzgósággal fogana­tosítsák. A Vallás és közoktatásügyi m. kir. minisz­tertől. 83477-1918. szám, Vl/a. A gyermeknek, az ifjúságnak nevelőire, tanitóira és tanáraira mindig elszomorító hatás­sal van, ha tanítványaik között rosszul táplált, gyönge, vézna, testi és szellemi munkában ha­mar kimerülő vagy épen pusztító betegségek csiráit magukban hordozó gyermekek, ifjak is ülnek, akiknek sápadt, szenvedő avagy emésztő láztól kipirult arca a legfájóbb érzést váltja ki még a legridegebb szívű emberből is. Ezt a fájdalmas érzést fokozza napjainkban annak a tudata, hogy az iskola melegen érző szivvel megáldott munkásainak nem állanak ren­delkezéseire megfelelő eszközök, hogy szegény­sorsú tanítványai on segíthessenek. Tehetetlenül kell nézniök, hogy tanítványaik a hiányos táp lálkozás, rossz lakásviszonyok és különösen a megfelelő gyógyító módok elmulasztása miatt mint válnak már kora ifjúságukban alkalmatla­nokká a jövő feladatainak megoldására, vagy ami még elszomorítóbb, mint hullanak immár zsenge korukban a nemzetnek viharokban meg­tépett fájáról. Amit tanítványaikért tehetnek csak annyi, hogy a szülőket vagy a gyermekeket figyelmez­tetik vagy igen kedvező esetben egy egy gyer­meket sikerül megfelelő ellátásba, esetleg gyógy kezelés alá juttatniok. Ennél továbbiakra nem képesek, pedig mindenki, akinek ilyen tanítványa volt vagy van, cselekedni vágyik, ho^y a leg utóbbi évek súlyos ember veszteségei ne soka­sodjanak még az által is, hogy betegségek tize­deljék meg a nemzet jövő reménységét, vagy hogy a haza sorsa erőtlen karokkal, sorvasztó betegségek csiráival gyöngített szervezettel biró nemzedéknek adassék át épen akkor, amikor a reánk váró épitő munkát csakis testileg és lel­kileg erős, komoly munkára képes egész férfiak és nők végezhetik el. Az iskola zajtalanul működő lelkes mun­kásainak szivében élő szeretetet kívánom a sze­gény szenvedő gyermekek javára a cselekvésre képesebb társadalom szivébe átültetni és meg­sokasítva gyümölcsözővé tenni, amidőn arra kérem Hazánk minden nevelőjét, tanitóját és tanárát, hogy a folyó tanév befejeztekor akár az évzáró vizsgálatokon, akár az évzáró ünne­pélyeken, alkalmas módon meghívott és megje­lent iskolai kelyi hatóságok és nagyközönség figyelmét irányítsák a szenvedő gyermekekre; ébresszék fel a tehetős emberekben a szegé­nyekről való gondoskodás kötelességérzetét azon gyermekek javára, akik erősítésre, gyógyításra szorulnak, de akik szüleiknek vagyoni viszo­nyai miatt a testet, lelket felfrissítő üdülésre nem mehetnek el. Bizom abban, hogy lelkes szavaikra a helyi társadalom tehetős tagjai készséggel juttatnak fölös vagy nélkülözhető javaikból erre a célra és lehetővé teszik, hogy a gyermekeknek minél nagyobb száma — egészségi állapotához mérten — vagy a tengerpartra, vagy az alpesi jó leve­gőre legyen elküldhető, ahol néhány heti üdü­lés után egész életükre kihatóan visszanyerik erejüket és felfrissült szervezetük képes lesz megküzdeni a bennük pusztító kórral szemben. A lelkes felhívásaikra befolyó pénzbeli adományokra nézve arra kérem az összes, min­denfoku iskolák tanítóit, igazgatóságait, hogy a adományokat a Néptanítók Lapjának a heti szá­mához mellékelt csekklapon küldjék be a Hábo­rúban Feldúlt Tűzhelyeket Újraépítő Országos Bizottságához (Budapest, Országház), mint amely Bizottság az összegyűjtött pénzből, szegény üdü­lésre szoruló tanulóknak megrongált egészségi állapotuknak megfelelően vagy a tengerpartra, vagy az Alpesekben lévő klimatikus gyógyhe­lyekre való kiküldését fogja megszervezni. Bár jól tudom, hogy a most befejeződő tanév alatt különböző célokra ismételten igénybe vétetett tanítóinknak és tanárainknak ily irányú lelkes közreműködése, teljes bizalommal kérem Hazánk minden tanitóját és tanárát, akik közvet­len befolyást gyakorolni tudnak a társadalom szélesebb rétegeire, hogy a szenvedő gyermekek érdekében hozzák még meg ezt az áldozatot. Tárják fel szivük nemes tartalmát és juttassanak belőle azoknak is, akik az élet javaiból fölösen rendelkeznek, hogy áldozatot hozni képesek le­gyenek a jövő reménységeiért. Ezzel nemcsak a legszebb erényt gyakorolják, hanem Hazánk­nak kiváló szolgálatot teljesítenek. Az iskolák igazgatóságait (egy tanitós is kólánál a tanítót) pedig arra kérem, hogy a gyűjtés eredményét közvetlenül a vezetésem alatt álló minisztérium Vl/a. ügyosztályához intézett portómenles levelezőlapon hozzák tudomásomra. Budapest, 1918. május hó 14. Zichy. Kalocsa, 1918. május 25.

Next

/
Thumbnails
Contents