Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1918

Index

— 22 565 sz Király és király né nevét intéz mények nem viselhetik régi engedély alapján. modo clericis nostris orientalibus, sed etiam iis orthodoxis qui sint veritatis altius inquirendae cupidi. VII, Ne quid autera adiumenti ad studia ibidem desit, Institute Bibliothecam adiungimus bene apparatam cum a librorum deleeta copia, tum a serip1 is periodicis quae ad rem pertineant. Quae verő hic a Nobis constituta sunt ea in perpetuum valere iuberaus, eontrariis quibusvis, etiam specialissima mentione dignis, non obstantibus. Datum RomaeapudS. Petrum, die XV mensis Octobris MDCCCOXVII. Pontifieatus Nostri anno (|iiarto. Benedictus XV. PP. Cjloczae: die 19. Februarii a. 191 <S. A vallás- és közoktatásügyi m. ;kir. minisztertől. 20874/917. ein. szám. () császári és Apostoli Királyi Felsége kabinet irodájának értesítése szerint mindazon annak idején megadott engedélyek, amelyek alapján egyesületek, testületek és intézmények még megboldogult I. Ferenc József () Felsége uralkodása alatt az akkori fenséges Károly főherceg, vagy Zita főhercegnő magas nevét viselhették, tekintettel az azóta a trónra lépés által megváltozott körülményekre, megszűntéknek tekintendők. Éppen úgy nem engedhető meg az sem, hogy az illető testületek és intézmények a fentemlített engedély alapján azt a következtetést vonják le, hogy a jelenlegi legfelső nevet viselhessék. Erről a főtiszt. Főhatóságot hivatali elődömnek m. é. január hó 25-én 1258- ein. sz. a. kelt átirata kapcsán azzal a felkéréssel van szerencsém tisztelettel értesíteni, hogy fenti rendelkezést az e szempontból tekintetbe jövő egyesületekkel, testületekkel és intézményekkel lehetőleg mielőbb közölni méltóztassék. Budapest, 1918. január 22-én. A miniszter rendeletéből: Schwőder min. tan., az elnöki oszt. főnöke. Kalocsa, 1918. jan. 28. • z 1887: XLV. t. c. 8. §-a értelmé/ \ ben elérkezett az illeték egyenértéki adóalapok bevallásának ideje és a kir. adóhivatalok most küldik szét az adó bevallásra köteleseknek az ide vonatkozó bevallási íveket és felszólításokat. Ez alkalomból szükségesnek látom tdő lelkészkedő (plébániai vezető) papjaimat a következőkre a legnyomatékosabban figyelmeztetni. Az illeték egyenértéket eddig szabályozó hivatkozott t.-c.-nek bizonyos rendelkezéseit az 1910: XXVII. t.-c. némi tekintetekben módosította. Nevezetesen módosította az illeték egyenérték kiszabásánál alapul szolgáló föld-, és házbirtok értékének kiszámítását. Fs pedig: a földadó alá eső ingatlanoknak illeték alapjául szolgáló értékét a kataszteri tiszta jövedelem harmincszorosában állapította meg, míg a hatályát vesztett 1887. évi törvény csak a húszszorosát írta elő; a házosztályadó alá eső ingatlanoknál a házosztályadó kétszázszorosát veszi alapul, változatlanul meghagyta azonban a házbéradó alá eső ingatlanok értékének megállapítását (lásd 1898: VI. Körr. 821. sz. a. körrendeletet). A tudományos intézetek és köztanintézetek ingatlan vagyonait illetőleg a múltban biztosított kedvezményeket részben érintetlenül hagyta az új törvény, részben kiszélesítette. Az ilyen intézetek földadó alá eső ingatlanainak értékét továbbra is a kataszteri tiszta jövedelemnek csak tizenkilencszerese adja meg, — azonban a házbéradó alá eső ingatlanoknál, amennyiben ezek az imént körülírt intézetek tulajdonát képezik, a házbéradó alapjául ssolgáló nyers jövedelemnek a.) az általanos házbéradó alá eső helyeken csak tizenegyszerest (eddig a tizennégy szerese volt), b) másutt pedig csak annak nyolcszorosa (eddig tizenegyszerese volt) adja meg azilletékegyenerték kiszabásánál alapú veendő érteket. Az már tudott dolog, hogy az illetékegyenérték kiszámításánál az így eredményezett értékeknek 5/,

e, illetve 7

1

0 százalékát kell megkeresni aszerint, amint Őfelsége, illetve SB8. sz. Az illeték egyeiHTtékni ujabb tlz év való bpvallás