Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1915

Index

— 47 — követeli az élelmiszerekkel való takarékoskodást, azok oktalan pocsékolásától való tartózkodást és az élelmiszer készlet pótlásáról való sürgős gondoskodást. A közvélemény felvilágosítására, főleg a vidéki lakosság kioktatására van tehát első sorban szükség, abban az irányban, hogy tudatára ébredjen a nép milyen veszedelmes következményekkel járna, ha háztartását ki-ki nem redukálja, hanem előrelátás nélkül, könnyelműen éli fel meglevő élelmiszerkészletét, A polgárságnak erre a felvilágosítására első sorban a vidéki lakosság lelki életének vezetői : a lelkészek és tanítók hivatvák. O hozzájuk fordulok a Főtiszt. Főhatóság útján avval a kéréssel, vegyék ki részüket a haza és embertársaik iránti kötelesség teljesítésének nemes munkájából oly módon is, hogy községük lakosságát úgy a közélelmezésben, mint az egyesek háztartásában előállható bajok felől jóakaratúlag felvilágosítva, mindezen bajok megelőzése érdekében az alábbiakban előadandók szerint a szükséges tanácsokkal ellássák. Mindenekelőtt arról kell meggyőzni a népet, hogy az élelmiszerekkel takarékosan bánni egyaránt köz- és magánérdek. Legfőbb kenyérterményünkből, a búzából, évtizedek óta nem volt oly rossz termésünk, mint az elmúlt esztendőben, midőn a mozgósított hadsereg nagy szükséglete a rendesnél is magasabbra emelte a fogyasztást. Szokatlanul gyenge volt rozstermésünk is s a két kenyérgabona 15—20 millió métermázsával adott kevesebbet mint rendesen szokott. Ehhez hozzájárult az egész galíciai termésnek az ellenség által történt elpusztítása is. Máskor az itthoni gyönge termés hiányát külföldi gabona behozatalával pótoltuk. A háború ezt lehetetlenné tette, s ha csak azt nem akarjuk, hogy a csekély készletek mihamar kimerüljenek s az új aratást megelőző hónapokban ínség álljon be, mindenkinek kötelessége, hogy a lehető legtakarékosabban bánjék a kenyérgabonával. Kötelességük ez még azoknak is, akik a saját személyi szükségletükre bőven ellátták magukat; mert ha maguk dúslakodnak, honfitársaik szájából húzzák ki a falatot, kik drága pénzen sem juthatnak kenyérhez. A kormány több rendeletben intézkedett, hogy a két kenyérgabonát, a búzát és rozsot, pótszerekkel : árpával, tengerivel és burgonyával egészítsük ki. Ezeket a rendeleteket erkölcsi kötelessége mindenkinek pontosan megtartani, sőt még azon túlmenőleg is takarékoskodni. Különösen burgonyával lehet sok kenyeret megtakarítani, még a buza- és rozslisztbe való keverésen kivül is. A burgonya lisztes növény, jó, egészséges, kenyérpótló. Egypár sült, vagy főtt burgonya egy karéj kenyeret pótol, s burgonyából a múlt esztendőben jó termésünk volt. A burgonyát azonban most kell fogyasztani s most kell vele minél több szemes gabonát megtakarítani, mert tavasz végén és nyár elején már elveszti jóságát. Részben ezen is lehet segíteni, ha kora tavasztól kezdve a burgonyát többször átválogatjuk s a csirákat, melyek a keményítő tartalmát felbontják, gondosan letördeljük. Gondoskodni kell továbbá, hogy méga hulladékok se vesszenek kárba. Németország városaiban a lakók a házi szemetet osztályozva tartoznak gyűjteni s a házban, elszállítás végett, egy helyre hordani, külön az értéktelen anyagokat (üvegdarabokat, cserepeket stb.), külön a trágyának alkalmas, s külön a sertések takarmányozására fordítható hulladékokat. Faluhelyen a konyhahulladék nálunk is a sertésnek jut, de városokban is igen nagy kár, ha veszendőbe megy, különösen most mert az által, hogy az árpát, tengerit emberi tápláléknak foglaljuk le, az állatok takar-