Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1915

Index

— 158 — eréllyel folytattassék. Nem elég ennélfogva a köznép figyelmét ezekre egy izben fel­hívni, hanem folyton és állandó propa­ganda szervezendő és hivatalos eljárások alkalmával, tárgyalásoknál, összejövetelek­nél egyszóval minden kínálkozó alkalommal a hivatásuk, műveltségük vagy befolyásuk révén alkalmas egyének az akció hatékony támogatására és lelkes pártolására fel­hivandók. A propaganda érdekében az előadot­takon kivül különösen a következő szem­pontokra van szerencsém felhívni a Főtiszt. Főhatóság figyelmét: I. Az ezüst- nikkel és bronz váltó­pénzérméket illetőleg. A pénz felhalmozás különböző faja között a legkevésbbé indokolt és a közre nézve legkárosabb a váltópénz érmék el­rejtése. A váltópénz-érméknek vagyonbiztosí­tás céljából való összegyűjtése teljesen cél­talan és egyedül csak arra alkalmas, hogy ezeknek a forgalomból való kivonása által a pénzforgalomban zavarok idéztessenek elő. Azáltal ugyanis, hogy egyes helyeken a váltó-pénzérmék nagy mennyiségben összegyűjtetnek és a forgalomtól elvonatnak, váltópénz hiány áll elő; — nehézségek támadnak a pénzváltásnál és bérfizetések­nél ; ami a lakosság körében nyugtalansá­got és bosszankodást idéz elő és ugy a munkaadóknak, mint a munkásoknak kel­lemetlenséget és' nehézséget okoz. Uj érméknek kiverése nem segít a bajon, mert a tapasztalás szerint az új fényes pénz különösen kedvelt tárgya a pénzgyűjtésnek és elrejtésnek még olyan egyének részéről is, akik különben érmék elrejtésével nem foglalkoznak. II. A bankjegyeket illetőleg. A napi szükségletnél nélkülözhető bank­jegyeknek takarékpénztárban, bankokban, vagy szövetkezetekben volna helyük, ahol kamatozó betétként lennének elhelyezendők. A ládafiába zárt, vagy a harisnya­szárba dugott pénz holt tőke; nem kama­tozik és a közgazdaságnak sem használ. A hitelintézetek kezében vagy a hadiköl­csönre történő jegyzés esetén azonban a bankjegy átváltozik záloggá, hitellé, köl­csönné, váltóvá stb. és megtermékenyíti a közgazdaságot. A hitelintézeteknél ma elhelyezett össze­gek nem esnek a moratorium rendelkezései alá, tehát ha más önkéntes megegyezés nem jött létre a betevő és a hitelintézet között, a betét bármikor felmondható és igénybe vehető. Mindenekfelett illő és ajánlatos, hogy a mai viszonyok között megtakarított pénzfe­leslegek hadikölcsönbe fektettessenek, amely a jegyző félnek 6%-ot meghaladó teljesen biztos jövedelmet hoz, sőt ha a kölcsön­kötvények a visszafizetés időpontjáig meg­tartatnak még tőke nyereséget is biztosít. Állami érdek, hogy a megtakarított pénzfeleslegek a hadikölcsön-jegyzés lezá­rása után is hadikölcsönbe fektettessenek be, mert ezáltal a hadikölcsön-kötvények forgalmi értéke emelkedik és állandósul. Aki eddig elmulasztott hadikölcsönt jegyezni tegye jóvá mulasztását a leg­közelebbi jövőben. III. Aranyat illetőleg. A hadviselés egyik legíontossabb és nélkülözhetetlen eszköze az arany; min­den hadviselő állam különös gondot fordít ennélfogva arra, hogy jegybankjának arany­készletét szaporítsa. Ebben a tekintetben is különösen nagy eredményt ért el a Német­birodalom. Ott a legélénkebb mozgalom indult meg a népesség minden rétegében, hogy minden aranypénz a birodalmi bankba beszolgáltattassék és bankjegyekért becse­réltettessék. Több 100 millió márka értékű aranypénz folyt be igy a németbirodalmi bank pincéjébe. A lelkeszek, tanítók, városi és községi alkalmazottak versenyeztek abban, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents