Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1915

Index

20 sal való táplálkozás egészben véve nagy túltengést mutat. Ha tehát a zöldség- és főzelékfélék s a gyümölcs, amelyekben különösen nyáron eléggé bővelkedünk, a húst könnyen nélkülözhetővé teszik: hazafias érzésünk feltétlenül megköveteli, hogy megszokott életmódunkon változtassunk, főleg amikor azzal egészségünknek is hasznára lehetünk. A háború sok más irányban és mindannyiunktól nagy áldozatokat követel, amelyeket a magyar társadalom eddig mindig páratlan hazafias lelkesedéssel sietett minden téren meghozni. Ezek mellett igazán csekélységgé törpül a hússal való táplálkozás mérséklése, amely lényegében csak némi életrendi kérdéssé zsugorodik, kihatásában ellenben kiszámíthatatlan hadviselési és közgazdasági eredményekkel jár. Joggal remélhető tehát, hogy a közönség nemcsak a minisztérium rendeletében meghatározott napokon fog tartózkodni a húsételtől, hanem önszántából is még nagyobb mértékben fogja csökkenteni a húsfogyasztást, amely önkéntes önmegtartóztatással maga is nagy mértékben elősegítheti azt, hogy a minisztériumnak az állatállomány védelmére irányuló törekvése minél üdvösebb eredményre vezessen. Ismerve a hazai papságnak az ország népességére gyakorolt nagy erkölcsi befolyását, azzal a kéréssel fordulok a Főtiszt. Főhatósághoz, méltóztassék utasítani a hatósága és illetékessége alá tartozó lelkészeket, akik magasztos hivatásuk következtében állandó és közvetlen érintkezésben állanak a néppel, hogy a húsfogyasztás korlátozásának eszméjét minél szélesebb körben népszerűsítsék s erős meggyőződéssé érleljék azt az igazságot, hogy a húsfogyasztás mérséklésével az állam minden polgára nemcsak hazafias áldozatot hoz, hanem saját egészségének is szolgálatot tesz. Bizalommal számítok a Főtiszt. Főhatóság nagybecsű támogatására s bizton remélem, hogy a Főtiszt. Főhatóság szíves utasítása következtében a lelkészek ez ügyben is a háborúval kapcsolatos feladatok megoldása körül eddig tapasztalt lelkesedéssel és odaadó buzgalommal fognak eljárni, ami a kívánt sikert már eleve biztosítja. Budapest, 1915. évi július hó 27-én. Jankovich. — Valamennyi főtiszt, egyházi Főhatóságnak. Kalocsa, 1915. augusztus 2. JS^z ország minden határán tomboló harc, amely nemzeti életünk vagy halálunk felett dönt, annyira leköti minden gondolatunkat, hogy szinte képtelenek vagyunk másra gondolni, mással törődni. Mégis most sem szabad megfeledkeznünk azon üdvös intézményeinkről, melyek a béke idejében keletkezve első sorban a T. Papság buzgólkodása következtében szép virágzásnak indultak és sok hasznos gyümölcsöt termettek. Ezen üdvös intézmények egyik legfontosabbika a katolikus sajtó támogatása. Nemsokára — szeptember 26 án — beköszönt hozzánk a Sajtó Vasárnap napja. Eddig szükséges volt a gyűjtés, most égetően szükséges. Tapasztalásból tudjuk, hogy mily derekasan állja meg helyét a katolikus sajtó a háború alatt. A háborúnak Isten segítségével való dicsőséges befejezése után pedig a katolikus sajtó hivatása még szebb, hatásában még üdvösebb s értékes termékeinek a nép minél szélesebb rétegéhez való eljuttatása még szükségesebb lesz. A háború sebeit hegeszteni, az anyagi javak esetleges pusztulását feledtetni, a lelkekben felgyülemlett keserűséget megszűntetni, a polgári foglalkozásokat újra megkedveltetni, a másvilág sokakban föltámadt érzését megerősíteni, a másokban esetleg kialudt vallás-erkölcsös lelkületet újra feltámasztani, — nagy vonásokban ime a kat. 3371. sz. Sajtó Vasárnap megtartása aT. Papság figyelmébe ajánltátik.