Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1915
Index
111 azonos, de az 1912. évi rendes hozzájárulásukat meg nem haladó módon és arányban tartoznak viselni. — Egyebekben a bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokolás: A megtámadott határozat egyes pontjaiban foglalt kötelezéseket a bíróság külön külön a következők szerint bírálta el: Ad 1. A megtámadott határozat I. pontjában foglalt az a kötelezés, hogy a római katolikus hitfelekezetből kilépett, de más hitfelekezethez nem csatlakozott panaszosok a kilépésüket követő 5 év tartamára az egyházi rendes kiadásokhoz való hozzájárulásra a híveket terhelő arányban, de a panaszosok 1912. évi hozzájárulását meg nem haladó mérvben köteleztettek. — mindenben megfelel az 1895. évi XL1II. t.-c. 25. §. 1. pontja rendelkezéseinek. Ad 2. A római katolikus hitfelekezeti elemi népiskola fenntartásához szükséges rendes kiadásokat a híveket terhelő arányban, de a panaszosok 1912. évi hozzájárulását meg nem haladó mérvben a panaszosok az idézett törvényszakasz b) pontja értelmében nemcsak öt év tartamán át, hanem mindaddig a község pénztárába beszolgáltatni tartoznának, amíg valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez nem csatlakoznak, vagy pedig amíg a község az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 35. § a alapján az 5°/ 0 iskolai adót és az 1891. évi XV. t. c. 18. § a alapján 3°/ 0 óvodai pótadót ki nem veti. — Ennélfogva a megtámadott határozat 2. pontjában foglalt kötelezésnek szintén csak öt évi tartamba való megállapítása a panaszosokra nem sérelmes. — Önként következik azonban, hogy amennyiben az 1895. évi XLI1I. t.-c. 25. §. b) pontjában megszabott kötelezettség megszűnésének törvényes előfeltételei korábban beállanak, ez a kötelezettség az 5 év lejárta előtt is megszűnik. Ad 3. Az 1868. évi XXXVIII. t.-c. II. §-a értelmében a hitfelekezetek híveik anyagi hozzájárulását iskolák felállítására és fenntartására saját képviseletük által meghatározandó módon és arányban igénybe venni jogosultak. — Az egyházi hatóságnak, nevezetesen a róm. kat. hitfelekezeti iskolaszéknek, amely az ottani róm. kat. hívek egyéb szervezetének hiányában a hívek megterheltetése kérdésében is a határozathozatalra jogosítottnak tekintendő, — a megyés püspök által jóváhagyott és még 1911. évi július hó 16. napján hozott az a határozata, amelyben az iskolaszék államsegély elnyerésétől feltételezetten új iskolai épület emelését határozta el, — a hívekre és így panaszosokra is, akik még akkor a hitfelekezetből ki nem léptek, — kötelező erővel bír, az a kötelezettség tehát, amelyet ez a feltételtől függő, de az államsegély időközben bekövetkezett elnyerésével feltétlenné vált határozat ró a hívekre, — egy tekintet alá esik azzal a kötelezettséggel, amelyet a hívek önként vállalnak a hitfelekezettel szemben. — A panaszosok kötelezettségét nem érintheti az a körülmény, hogy a határozat szerint az iskolaépítés végrehajtása egy éven belül terveztetett és az építkezés egy éven belül végre nem hajtatott, mert nincs megcáfolva az egyházi főhatóságnak az az állítása, hogy az építkezés és az államsegély elnyerése iránt az eljárás egy éven belül megindíttatott, de az iskolaszék akaratán kívül álló okból be nem fejeztethetett. Ennélfogva a megtámadott határozat 3. pontjában foglalt az a kötelezés is megfelel, az 1895. évi XLIII. t.-c. 25. §-a c) pontja rendelkezésének, — hogy t. i. az építkezés elhatározása után a római katolikus hitfelekezetből kilépett és más vallásfelekezethez nem csatlakozott panaszosok az építkezés következtében a költségek fedezésére kirótt rendkívüli hozzájárulást a kivetés tartamára a község pénztárába befizetni tartoznak. A most idézett törvényhely célja ugyanis megakadályozása épen a