Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1914

Index

— 48 — előtt való elolvasásából és a nevezettek által tollbamondott két sor szövegnek az albizottság előtt való leírásából áll. Az al­bizottság tömeges jelentkezés esetében a szükséghez képest úgy intézkedhetik, hogy a leírandó szöveget a vizsgázók vagy azok egyes csoportjai számára egyszerre mond­ják tollba. Az írni olvasni tudás az albizottság előtt a magyaron kivül más olyan nyelven is igazolható, melyet az illető helyen töme­gesen használnak. Más élő nyelven a fél írni és olvasni tudását csak az esetben iga­zolhatja az albizottság előtt, ha az albizott­ságnak legalább két tagja az illető nyel­vet érti. Máskülönben a féllel közölni kell, hogy írni és olvasni tudását az összeírás alkalmával az illető nyelvre jogosított vala­melyik hites bírósági tolmács bizonyítvá­nyával igazolhatja. Mind az olvasás, mind a tollbamon­dás céljára a vallás- és közoktatásügyi miniszter által az elemi népiskola VI. osz­tálya számára engedélyezett vagy az 1907. évi XXVII. t. c. 20. §-ának második pontja értelmében helybenhagyott olvasókönyvek valamelyikét kell használni, amennyiben ilyen az illető nyelven rendelkezésre áll. Az elsőfokú közigazgatási hatóság a tan­felügyelő közbejöttével gondoskodjék arról, hogy a fenti követelménynek megfelelő magyar és olyan nyelvű olvasókönyv ren­delkezésre álljon, melyet az illető helyen tömegesen használnak. Ha ilyen kézikönyv mégis hiányoznék, akkor az albizottság állapítsa meg a szöveget. 16. §. Az igazolás sikeréről először a tanerő nyilatkozik, utána a közigazgatási tisztvi­selő. Nézeteltérés esetén az elnök dönt. A határozatot lehetőleg nyomban, de azon a napon feltétlenül ki kell hirdetni. A hatá­rozat ellen fellebbvitelnek helye nincs, de sikertelen vizsgálat esetén az írni olvasni tudás igazolására még ugyanazon évben az összeíró küldöttség előtt, a következő években pedig akár az állandó bizottság, akár az összeíró küldöttség előtt lehet je­lentkezni. 17. §. A vizsgálatokról jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az elsőfokú közigazgatási hatóság irattárában őriz meg. A fél a sikeres igazolásról bizonyít­ványt kap. Ennek szövege a következő: Az 1913. évi XIV. t. c. 73. § a értel­mében bélyegmentes. Bizonyít vány. X. Y. (község, vármegye) lakós, aki (község, vármegye, ország, év, hó, nap) született, az ország­gyűlési képviselők választásáról szóló 1913. évi XIV. t. c. 51. §-a értelmében alakított állandó bizottság előtt a mai napon az egész országra érvényesen egyszersmin­denkorra igazolta, hogy írni és olvasni tud. Kelt bizottsági tag. elnök. (Az elsőfokú közig, hatóság pecsétje.) Ugy a jegyzőkönyvet, mint a bizo­I nyítványt az albizottság elnöke és egy 1 tagja írja alá s azt az elsőfokú közigaz­1 gatási hatóság pecsétjével ellátja. Az állandó bizottság által kiállított bizonyítvány országos érvényű és az írni és olvasni tudást egyszersmindenkorra iga­zolja. 18. §. Egy-egy vizsgát kivevő albizottság naponta legalább 8 órahosszat működjék és az esetben, ha 100-nál kevesebb a je­lentkező, valamennyit, ha pedig többen jelentkeznek, legalább 100-at vizsgáztasson meg egy napon. 19. §. Az elnök, a helybeli alelnökök és a helybeli bizottsági tagok napi hat korona tiszteletdíjban részesülnek. Az esetleg ki-

Next

/
Thumbnails
Contents