Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1914

Index

— 24 — rozat érvényre emelésével megállapítom, hogy Lemhény községben a róm. kath. egyház kegyura a polgári község, mely mint ilyen köteles a plébániaiak helyreállítására, illetőleg a szükséghez képest újjáépítésére. Az ezen ügyben eldöntést igénylő azon kérdés megállapításánál, hogy a lemhényi róm. kath. egyháznak a hitközség avagy a polit. község-e a kegyura? az alispáni határozat indokolásában helyesen a canonica visitatiót vette irányadóul és a rendelkezésre álló kétrendbeli (1823. és 1830. évi) egyházlátogatási jegyzőkönyvekből helyesen megállapítja azt, hogy a lemhényi róm. kath. hitközséget annak idején Lemhény polgári község alapította meg, ami már egymagában elég jogalap arra, hogy a polgári község tekintessék a hitközség kegyurának. Szintúgy döntő körülményt képez az alispáni határozat helyes indokolása szerint az is, hogy a tárgyalási iratok között levő kimutatásból megállapíthatólag a polgári község a róm. kath. hitközséget - a meddig csak visszamenőleg azt ki lehet mutatni — évről-évre a szükséghez képest támogatta és ha mindjárt ezen, a hitközségnek adott hozzájárulás a községi költségvetésekben előre megállapítva nem lett, de a községi számadásokban az számszerűen kimutathatóan — néha több száz koronára rugó összegekkel — szerepelt, ami kétségtelenné teszi, hogy ezen támogatása az egyházközségnek nem minősíthető egyszerű segélyezésnek, hanem evvel a polit. község úgy a canonica visitatió, mint az állandó gyakorlat által reáhárult kötelességét teljesítette, amely kötelezettsége alól soha ki nem tért, vagy legalább a község nem igazolta s nem is állította, hogy az egyházközség részéről bejelentett szükségletek kielégítését — irányultak azok akár kisebb javításokra, akár az egyházi épületek nagyobb költséggel járó helyreállítására — elutasította vagy azok mérvét leszállította volna és egyedül a legutóbb felmerült esetben, amelyből kifolyólag a kegyúri jogviszony megállapításának szüksége merült fel, iparkodott magát ezen kötelessége alól kivonni. A canonica visitatió azon kitételét, hogy: „Jus patronatus parochiana communitas exercet" helyesen értelmezi az alispáni határozat akként, hogy itt „parochiana communitas" alatt Lemhény politikai község veendő, mert a lemhényi plébánia több egyházközségből állván, itt a „parochiana" jelző közelebbi meghatározásául szolgál annak, hogy a plébánia székhelyének községe a kegyúr. Hogy a szóban levő kitétel ezt akarja megjelölni, az kétségtelen abból hogy a canonica visitatió más helyein, ahol már meg van említve Lemhény, ott egyszerűen „communitas"-ról van szó. így az 1823. évi canonica visitatió 16. lapján ez olvasható : „Domus parochialis anno 1716... sumptibus communitatis Lemhényensis aedificata . . ."; az 1830. évi canonica visitatió 15. lapján ez áll: „Sartorum tectorum conservatio incumbit Communitati Lemhényensi." Szükségesnek látszott a „parochiana" jelzővel való megkülönböztetése Lemhény községnek azért, mert bizonyos kötelességek az egyházzal szemben Lemhény községnek, másoké pedig — nevezetesen pedig a kántori lak fenntartását illetőek — a plébánia fiókegyházának, Almásnak tétettek feladatává. Leginkább ilyen helyeken látjuk a Canonica visitatióban a „parochiana" jelző használatát, ahol t. i. a másik községnek, Almásnak feladatairól is szó van. A communitas „parochiana" jelzője tehát nemcsak, hogy nem dönti meg azt a felfogást, hogy a canonica visitatió is Lemhény polit. községet jelöli meg a kegyuraság alanyául, hanem ellenkezőleg azt megerősíti. Végül helyesen utal a Il-od fokú határozat arra is, hogy bár sok esetben —