Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1914

Index

XV. 5100. sz. A háború alkalmával kat. szellemben végzett működésről jelentés teendő. 4634. sz. körlevelemben felhívtam T. Papságomat annak e hó 15 ig való jelentésére, hogy a helyi tanítók közül kik vonultak be katonai szolgálatra, s mikép intézkedett az iskolaszék az elemi iskolai tanítás biztosítása végett? A beérkezett jelentésekből örömmel olvastam azt, hogy a tanítás végzése általában véve nem ütközik nagy nehézségekbe, s hogy kedvelt papjaim több helyütt a hitoktatáson kívül más tárgyak előadására is vállalkoztak. Megnyugvással olvastam azt is, hogy a hadba vonultak gyóntatására sokan mily gondot fordítottak, az otthon maradt családtagok segélyezése mily nagy arányokat ölt, s a sebesült hős katonák ápolása érdekében a hívek az anyagiakban és személyesen is mily nagy áldozatokat hoznak. Nagy örömömre szolgálna, ha egyházmegyém minden részéből hasonló adatok birtokában lehetnék. Miért is újból felhívom T. Papságomat, hogy a bekívánt és még több helyről hiányzó jelentéseket mielőbb küldje hozzám. Ügyünk igazsága alapján a jó Isten segítségében bízva reméljük azt, hogy jól vezetett kitűnő hadseregünk döntő győzelmet fog aratni elleneink felett. Nagy időket élünk, melyeknek tüzében hazánk jövőjét óhajtjuk megacélozni, megszilárdítani. E nagy honfenntartó munkából mi is tekintélyes részt veszünk ki magunknak, midőn híveinket Isten kegyelmére méltókká neveljük, ami nélkül egy nemzet sem boldogulhat. Vannak vagy lehetnek azonban, kik ebbeli fáradozásainkat kellőleg nem értékelik. Szükséges tehát, hogy oly cselekedetekben is tündököljünk, amelyeknek ragyogását és értékét senki le nem tagadhassa. A legnagyobb áldozatokra is készen ki kell mutatnunk, hogy midőn a nemzet teste valósággal vérzik és szíve fáj, akkor a katolikus egyház hűségesen kitart gyermekei mellett, hogy őket testi és lelki bajaikban istápolja, felemelje és megsegítse. Ezen időkben az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinekgyakorlásával kell kitűnnünk. Mivel e tekintetben hála Istennek semmiféle buzdításra nincs szükség, most csak arra hívom fel T. Papságom figyelmét, hogy minden lelkész pontosan és részletesen jegyezze fel azt, ami községében katolikus részről a háború érdekében történt. Részletes kérdőpontokat e tekintetben bajos feltenni, mert a helyzet szerint minden községben más és más közreműködésre van alkalom. Főleg a harctér közelében levő, vagy, — a mitől Isten óvjon, — a harcban tényleg részt vevő községeink máskép lesznek érdekelve, mint azok, amelyek a harctértől távol esnek. T. Papságom hazafias buzgósága is felment attól, hogy e tekintetben külön útbaigazítást adjak. Azért csak általánosságban jegyzem meg, hogy e jegyzetek írásánál tanácsos lesz megörökíteni azt: hány kat. hívő teljesített a háború-