Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1914
Index
— 94 — Az iskolaépület az azon a vidéken alkalmazni szokott építőanyagok felhasználásával építhető. A padló szintjét a talaj szintje felett legalább 30 cm.-rel magasabban kell felvenni. Lejtős telken ezt a méretet az épület által elfoglalt terület legmagasabb pontja felett kell felvenni. A tanterem padlózata legalább 20 cm. magas száraz homokra vagy salakfeltöltésre fektetett puhafapadló legyen. Az iskolaépületet tartós és tűzbiztos fedéllel kell fedni (cserép, pala, műpala). 3. Tanterem. Azt, hogy hány tantermes legyen az iskola, az abba járó gyermekek létszáma határozza meg. Szemelőtt tartva azt, hogy egy tanteremben törvény értelmében 60 gyermeknél több rendszerint nem helyezhető el, a tantermeket hatvan tanulóra alkalmasan akként kell megépíteni, hogy alapterületük legalább 48 m 2. és legfeljebb 72 m 2. legyen. Kivételesen kisebb tanterem is építhető ott, ahol a mindennapi tankötelesek száma 60-on állandóan és jelentékenyen alatta marad. A tanterem mélysége nem lehet több 65 méternél, magassága pedig nem lehet kevesebb 3 4 méternél. A tanterem lehetőleg északkeleti fekvésű legyen. A tanterem falait fehérre kell meszelni. Menyezetének nem kell sikfödémnek lennie. Amennyiben fagerendás menyezet alkalmaztatnék, a tanterem magasságát nem a benyúló gerenda alsó feléig, hanem az alsó deszkázatig kell mérni. A tanteremajtó kifelé nyiló, egyszárnyú gerébtokos, 1 m. széles és 2-20 m. magas legyen. Az egy tanteremre eső ablakok felülete a tanterem alapterületének Ve-át érje el. Az ablakokat a tanulóktól balkézfelől kell elhelyezni. Az ablakok kettősek és befelé nyilóak legyenek. A felső ablakszárnyakat lehetőleg mellőzni kell. Az ablakmellvéd magassága 1 m. legyen. Az ablak közök a lehetőségig keskenyen épüljenek. Az igy keletkező ablakközök pilléreit rézsútosan le kell csapni. Az ablakot a menyezethez, amennyire lehet, föl kell vezetni. Csak egyenes záradéitu ablak alkalmazható. A tanterem fűtésére elegendő fütőképességü kályhát kell alkalmazni. A kályhát legcélszerűbb a teremnek a tanitó mellett levő sarkába állítani. 4. Előtér. A tanterem ne nyíljék közvetlenül sem utcára, sem udvarra, hanem előtérrel birjon, amelybe több tanterem is nyílhat. Az előtér ajtaja kifelé nyíljék. Költségkímélés okából az előtér fából is készülhet. A több tantermes iskolánál a közlekedésre szolgáló folyosó legalább l-5 m. széles legyen. 5. Árnyékszék. Az árnyékszéknél 2530 fiúra egy ülő- és egy vizelő-helyet, 20-25 leány számára egy ülőhelyet kell számítani. Gondoskodni kell árnyékszékről a tanítók részére is és amennyiben az iskola épületben tanitólakás van, a tanitó családja részére is. A tanítók és családjuk árnyékszékei az iskolai árnyékszékcsoportban helyezhetők el, de bejáratukat el kell különíteni. Az árnyékszékhez csatornázás hiányában pöcegödröt kell építeni. Az árnyékszékcsoportnak az iskolaépülettől legalább 10 m.-nyíre kell állania. Az árnyékszékcsoport egészen fából is épülhet. 6. Kut. Az iskola telkén lehetőleg kútról is kell gondoskodni. A kut íedett legyen és a pöcegödörtől legalább 20 m. távolságban álljon. 7. Tanítói lakás. Egy- vagy két tantermes iskolánál a tanítói lakás benn lehet az iskolaépületben, de azt az iskolai helyiségektől teljesen elkülönítve kell megépíteni. A tanítói lakásnak két, együtt 40 m 2. alapterületű padlózott szobából, konyhából és a legszükségesebb mellékhelyiségekből