Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1912

Index

megerősödik, hogy a nyugdíj bizonyos fokú emelését elbírhatja. Ezen nyugdíj-emelés mértékét, valamint azt, hogy annak jótéteményében kik részesüljenek, az egyházmegyei papság annak idején közgyűlésileg fogja megállapítani. 20. §. A nyugdíj évnegyedenként előre fizettetik, a nyugdíjasoknak szabályszerűleg fölbélyegzett s az illetékes lelkipásztor által is láttamozott nyugtái ellenében. 21. §. Folyósítható a nyugdíj az év bármely napjától kezdve: mégis az egyszerűbb számítás végett határnapul a nyugdíjazást követő hónap elseje állapíttatik meg. VI. FEJEZET. A nyugdíj és nyugdíj-alap megszűnése. 22. §. A nyugdíj megszűnik: a) a nyugdíjas halálával, b) ha a nyugdíjas önkényt lemond nyugdíjáról az alap javára, c) ha a nyugdíjas valamely bűntény miatt bíróilag jogérvényesen elítéltetik, d) ha a nyugdíjas a papi állással össze nem férő botrányos életével magát a nyugdíjra érdemetlenné teszi, e) ha a nyugdíjas munkaképességét visszanyeri s a 18. §-ban jelzett szolgálatot nyer. A c) és d) esetekben azonban az elvesztett nyugdíjat pótolni fogja a megyei kispénztár terhére kiutalandó kegy díj, melynek összegét a főpásztor határozza meg. 23. §. Ha a nyugdíjalap valamikor céljának bármely okból meg nem felelhet, amennyiben a munkaképtelen papság nyugdíjáról másképen lenne gondoskodva; akkor a nyugdíjalap jövedelme azon célra íog fordíttatni, melyet az egyházmegyei papság képviseletéből alakult közgyűlés a főpásztorral egyetértőleg megjelöl.