Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1911

Index

ío; IX 4703. sz. A Selmecbá­nyái templom berendezési Műintézet R. T. ajánltatik. A napi sajtó közleményeiből is ismeretes T. papságom előtt, hogy Selmeczbányán „Templom berendezési Műintézet Részvény­társaság" alakítása lőn elhatározva. A rész­vénytársaság célja oly vállalat létesítése, amely teljes templom berendezéseket a leg­művésziesebben képes elkészíteni. A vál­lalat megalakítását javalja azon körülmény, hogy jelenleg évenkint több millió korona értékű templomi berendezés a külföldről kerül Magyarországba. A vállalat létesítését megkönnyíti az, hogy Selmeczbányán Krause József vezetése alalt már husz év óta léte­zik egy kiváló műintézet, amely templomi fölszereléseknek, szobroknak, oltároknak stb. magasabb igényeket kielégítő módon való készítésével foglalkozik. A létesítendő rész­vénytársaság e műintézetet óhajtja megvenni és fejleszteni. A vállalatot az alább közölt levél tanúsága szerint a vallásügyi minisz­ter úr is melegen pártolja. Megnyugvással látom, hogy e vállalat a vallásügyi minisz­térium által létesítendő Egyházművészeti Tanács ellenőrzése és irányítása alatt leend. Melegen ajánlón T. papságomnak, hogy a mozgalom élén álló férfiaknak a vállalat megalakításában segítségére legyen. Te­kintve az egyházi és hazafias célt a rész­vényekből magam is jegyeztem. A jövedelmezőségi és költségvetési ter­vezetből, továbbá a részvényaláírási fölhí­vásból egy-egy példányt •/• a. minden egyes lelkészi hivatal részére csatolok, amelyek akár kitöltve, akár kitöltetlenül e hó végéig a Templomberendezési Műintézet R. társ. címére Selmeczbányára küldendők. A hozzám intézett miniszteri levél így szól : Nem új, s nem ismeretlen jelenségre L1TT. CIRC. 1911. hívom föl a magas püspöki kar figyelmét akkor, amikor egyházi művészetünk foly­tonos hanyatlására mutatok rá alább néhány szóval. Őszinte sajnálattal kellett megállapí­tanom már régebben azt a tényt, hogy tem­plomaink fölszerelései ma nagyobbrészt kül­földről behozott, gyárilag előállított, s az üzleti szempontokon kívül minden egyéb tekintet figyelembe vétele nélkül készült ipartermékek, melyek készítésénél teljesen számításon kívül marad az. hogy az egy­ház templomaival és azok művészi beren­dezésével jóformán egyedül hat a nép ízlé­sére nemesítőleg, hogy a templom a nem­zet nagy zömére, a föld népére nézve fal­vainkban a művészetek kizárólagos képvi­selője és terjesztője. Az egyházi művésze­tek mai helyzete vajmi kevéssé fölemelő képet nyújt és fölötte ritkán alkalmas e misszióra. Leszámítva aránylag kevés régi egyházi műemléket, az újabb egyházmű­vészet terén a legszomorúbb dekadenciát észleljük. A mostani állapotokon való változta­tás sürgős szükségességét úgy a magas püspöki kar, mint a katholikus társadalom vezető elemei már régebben fölismerték, kifejezést is adván ennek akkor, mikor a Budapesten tartott 1906. évi kath. nagy­gyűlés egy tudatos, körültekintő egyház­művészeti politikának óhajtott ösztönzést adni. Meg vagyok győződve róla : a magas püspöki kar helyeslésével találkozik ama kijelentésem, hogy ha van olyan törekvés, mely a fönt vázolt állapotok javítására re­ményt nyújt, azt nemcsak szívesen üdvö­9

Next

/
Thumbnails
Contents