Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1911

Index

ío; IX 4703. sz. A Selmecbányái templom berendezési Műintézet R. T. ajánltatik. A napi sajtó közleményeiből is ismeretes T. papságom előtt, hogy Selmeczbányán „Templom berendezési Műintézet Részvénytársaság" alakítása lőn elhatározva. A részvénytársaság célja oly vállalat létesítése, amely teljes templom berendezéseket a legművésziesebben képes elkészíteni. A vállalat megalakítását javalja azon körülmény, hogy jelenleg évenkint több millió korona értékű templomi berendezés a külföldről kerül Magyarországba. A vállalat létesítését megkönnyíti az, hogy Selmeczbányán Krause József vezetése alalt már husz év óta létezik egy kiváló műintézet, amely templomi fölszereléseknek, szobroknak, oltároknak stb. magasabb igényeket kielégítő módon való készítésével foglalkozik. A létesítendő részvénytársaság e műintézetet óhajtja megvenni és fejleszteni. A vállalatot az alább közölt levél tanúsága szerint a vallásügyi miniszter úr is melegen pártolja. Megnyugvással látom, hogy e vállalat a vallásügyi minisztérium által létesítendő Egyházművészeti Tanács ellenőrzése és irányítása alatt leend. Melegen ajánlón T. papságomnak, hogy a mozgalom élén álló férfiaknak a vállalat megalakításában segítségére legyen. Tekintve az egyházi és hazafias célt a részvényekből magam is jegyeztem. A jövedelmezőségi és költségvetési tervezetből, továbbá a részvényaláírási fölhívásból egy-egy példányt •/• a. minden egyes lelkészi hivatal részére csatolok, amelyek akár kitöltve, akár kitöltetlenül e hó végéig a Templomberendezési Műintézet R. társ. címére Selmeczbányára küldendők. A hozzám intézett miniszteri levél így szól : Nem új, s nem ismeretlen jelenségre L1TT. CIRC. 1911. hívom föl a magas püspöki kar figyelmét akkor, amikor egyházi művészetünk folytonos hanyatlására mutatok rá alább néhány szóval. Őszinte sajnálattal kellett megállapítanom már régebben azt a tényt, hogy templomaink fölszerelései ma nagyobbrészt külföldről behozott, gyárilag előállított, s az üzleti szempontokon kívül minden egyéb tekintet figyelembe vétele nélkül készült ipartermékek, melyek készítésénél teljesen számításon kívül marad az. hogy az egyház templomaival és azok művészi berendezésével jóformán egyedül hat a nép ízlésére nemesítőleg, hogy a templom a nemzet nagy zömére, a föld népére nézve falvainkban a művészetek kizárólagos képviselője és terjesztője. Az egyházi művészetek mai helyzete vajmi kevéssé fölemelő képet nyújt és fölötte ritkán alkalmas e misszióra. Leszámítva aránylag kevés régi egyházi műemléket, az újabb egyházművészet terén a legszomorúbb dekadenciát észleljük. A mostani állapotokon való változtatás sürgős szükségességét úgy a magas püspöki kar, mint a katholikus társadalom vezető elemei már régebben fölismerték, kifejezést is adván ennek akkor, mikor a Budapesten tartott 1906. évi kath. nagygyűlés egy tudatos, körültekintő egyházművészeti politikának óhajtott ösztönzést adni. Meg vagyok győződve róla : a magas püspöki kar helyeslésével találkozik ama kijelentésem, hogy ha van olyan törekvés, mely a fönt vázolt állapotok javítására reményt nyújt, azt nemcsak szívesen üdvö9