Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1910

Index

2 1 — Azt a tankötelest, akit megfenyítés végett az iskolai helyi hatóságnak adtak át, az 1868. XXXVIII. t.-c. 1. §-a alapján nyilvános iskolába járásra kell kötelezni, kivéve ha a szülő, vagy a gyám az 1868. XXXVIII. t.-c. 6. §-ában biztosított jogára hivatkozással ragaszkodik a tankötelesnek házi- vagy magánintézeti tanításához. Ezekről a tankötelesekről a tanító szigorúan bizalmas följegyzést készít, föltüntetve a kiszabott iskolai fenyítés végrehajtásának hatását is. A bíróság vagy más hatóság megkeresésére alkalmazott iskolai fenyítéket vagy a most említett följegyzéseket a növendék bizonyítványában föltüntetni nem szabad. II. A Bn. rendelkezései értelmében az erkölcsi romlás veszélyének kitett vagy züllésnek indult gyermekekkel és fiatalkorúakkal szemben az erkölcsi megmentés és a nevelés szempontjait kell érvényre emelni, hogy az ily gyermekekben és fiatalkorúakban rejlő társadalmi veszély már keletkezésében elfojtassék és az abból eredhető társadalmi baj megelőztessék. Minthogy ezen a téren a bíróságok és a rendőri hatóságok magukban kellő eredményeket elérni már csak azért sem képesek, mert számukra csak akkor nyílik alkalom a fiatalkorúval foglalkozásra, amikor már valamely büntetendő cselekmény elkövetése a nagyobbfokú erkölcsi veszélyt bizonyítja, és minthogy a Bn. 15. és 16. §-ában az iskolai fenyítéknek, mint a gyermek és a fiatalkorú erkölcsi megmentése érdekében fontos intézkedésnek megállapításával maga a törvény reá utal arra, hogy az érintett célt előmozdítani az iskolai hatóságoknak is kötelessége: ennélfogva az iskolai hatóságoknak és a tanítóknak törvényszabta és nemes hivatásukból eredő föladata közreműködni abban, hogy a környezetükben erkölcsi romlás veszélyének kitett, vagy züllésnek indult gyermekek és fiatalkorúak a becsületes, munkás társadalom javára megmentessenek. Különösen a tanítónak van legtöbb alkalma növendékei erkölcsi állapotának és fejlődésének megfigyelésére, mert azoknak magaviseletét és életviszonyait nemcsak az iskolában, hanem lehetőség szerint az iskolán kívül is figyelemmel kell kísérnie s szükség esetében a tanulók szüleivel közvetlenül is kell érintkeznie, és így ő még idejekorán észreveheti a veszélyt, amely növendékének erkölcsi fejlődését fenyegeti. Az ily veszély a legkülönbözőbb tünetekben jelentkezhetik s legszembeszökőbb alakjában a tiltott cselekményekre hajló vagy erre fölhasznált, iskolakerülő, vagy alkoholista növendékeknél, a prostituált kis leánynál, a testi sértés nyomait magán hordó (martyr), testi munkával túlterhelt, testileg degenerált vagy egyébként abnormális gyermeknél nyilvánul meg. A különböző alakban jelentkező veszély okai számtalan tényezőre vezethetők ugyan vissza, de legtöbbnyire a környezet az, amelyből a gyermek vagy a fiatalkorú erkölcsi fejlődésére legkárosabb befolyások eredhetnek. Mihelyt tehát a veszély tünete jelentkezik, első sorban a környezetet kell megvizsgálni, amelyben a veszélyeztetett gyermek vagy fiatalkorú él. Itt különösen szem előtt kell tartani a következőket: A) Ha a szülők önhibájukon kívül, például betegség vagy foglalkozás hiánya miatt időlegesen nyomorognak, és ebből folyólag nem teljesíthetik nevelési és fölügyeleti kötelességeiket, ilyenkor a szülők helyzetén kell megfelelően segíteni, hogy gyermekük erkölcsi fejlődése is biztosítva legyen. B) Ha a szülők állandó anyagi zavarokkal küzdenek, mert állandó nagy aránytalanság áll fönn a jövedelmük és eltartásra szoruló családjuk között, vagy ha éppen maga a családfönntartó nyomorék, gyógyít-