Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1910
Index
— 97 — 3149. sz. Félárú vasúti menetjegyek a nem állami kötelékben lévő tanszemélyzet részére. újra építi, az ezen munkálatoknál szükséges összes kézi és igás napszám szolgáltatása a hivők kötelezettségét képezi s ők azt a kegyúrra át nem háríthatják. Igaz ugyan, hogy a hivők: kötelezettsége a természetbeni szolgáltatásra irányul, minthogy azonban annak idejében annak eleget tenni elmulasztották, jogos a kegyúr azon követelése, hogy neki az általa előlegezett öszszeg megtérítessek oly módon, hogy az ezen célra fordított összeg, mint a kézi és igásnapszámok ellenértéke, az arra kötelezett hívekre kötelezettségük arányában kivettessék s rajtuk behajtassák. Az összeg számszerű megállapítását pedig annál inkább helyesnek kellett elfogadni, mert az ellen ez érdekeltek kifogást nem emeltek. Budapest, 1910. évi április hó 1-én. Zichy s. k. Kalocsa, 1910. június 5. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi Minisztertől. 55621. szám. Nagyméltóságú Érsek Úr! A folyó évi április hó 16-án tartott minisztertanács elfogadta a kereskedelemügyi miniszter úrnak azon előterjesztését, miszerint a nem állami , kötelékben lévő tanszemélyzet a magyar királyi államvasútak és a kezelése alatt lévő helyiérdekű vasútak vonalain a félárú menetjegyekkel való utazás kedvezményében részesíttessék. Ezen minisztertanácsi határozat végrehajtásában van szerencsém az alábbiakat közölni: A szóban lévő lélárú menetjegy kedvezményre az idézett határozat értelmében igényjogosultságot nyernek, a felekezeti jogakadémiák és theológiáknak, továbbá a különféle felekezetek, valamint a törvényhatóságok, községek és magánosok által fönntartott nyilvánossági joggal fölruházott középiskoláknak (gimnáziumok és reáliskoláknak) kereskedelmi iskolák, fölsőbb leányiskolák, polgári iskolák, népiskolák és óvódáknak, tényleges szolgálatban álló, rendszeresített állást betöltő tanárai, tanítói, tanítónői és óvónői, beleértve a nyilvános iskolákban működő, rendszeresített hitoktatókat is. A minisztertanácsnak idézett határozata értelmében a föntebb fölsorolt tanintézetekben működő s a föntiek szerint igényjogosultaknak tekintendő tanárok, tanítók, tanítónők, illetve óvónők csakis saját személyükre nézve bírnak a félárú jegy kedvezményre igényjogosultsággal; ellenben a fölsorolt nem állami tanintézetek kötelékében álló tanszemélyzet családtagjai semmiféle utazási kedvezményben nem részesülnek. Nem részesíttetnek továbbá utazási kedvezményben a fölsorolt nem állami tanintézeteknél tényleges szolgálatban állott nyugdíjas tanárok, tanítók, tanítónők, óvónők s ezek családtagjai sem. A kedvezmény igénybe vételének módozataira nézve általánosságban ugyanazon eljárás állapíttatott meg, amely az állami és a törvényhatósági tisztviselőkkel szemben alkalmazást nyer, azzal a módosítással azonban, hogy míg utóbbiaknál a XI. fizetési osztályban lévő s illetve a kisebb javadalmazással bíró tisztviselők arcképes évi igazolványt váltani nem tartoznak, hanem esetről-esetre folyamodhatnak egyes útra szóló jegyigazolványokért, addig a most szóban lévő tanítói kar összességére nézve, a vasúti arcképes igazolvány kiváltása kötelezővé tétetett. Azok tehát, akik az említett arcképes igazolványt a maguk részére ki nem állíttatják, nemkülönben azok is, akik a kiállításért elkésve folyamodnak, az illető naptári év tartamára a kedvezményre igényt nem tarthatnak. Az arcképes igazolvány kiállítása a magyar királyi államvasútak igazgatóságától kérelmezendő, s az ez iránti folyamodványok az előző évi december hó végéig, vagy ha az illető igényjogosult kinevezése, illetve megválasztása évközben történt, a kineveztetést, illetve megválasztást követő hó végén nyújtandók be. Az e részben szükséges ellenőrzés követelményét képezvén, hogy az igényjogo-