Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1909

Index

58 556. sz. 1 isk. ranítótanács kozmányi tétel. voltak: szívesen veszem, ha minél többen a tétel kidolgozására önkényt is vállalkoznak s dolgozataikat még a tankerületi tanítótanácskozmány előtt az esperes úrhoz az érseki hatósághoz való továbbítás végett beküldik. Ezen önkényt, magánszorgalomból készített dolgozatok a jutalmak kiosztásánál szintén figyelembe fognak vétetni. 6. A gyakorlati tétel továbbra is tárgya marad a tankerületi tanítói tanácskozmánynak. Ezen gyakorlati tételt azonban ezután a kerületi esperes úr magán a tanítói tanácskozmányon a jelenlevők meghallgatásával fogja kitűzni s utána nyomban kijelöl hármat a tankerület tanférfiai közül, kik a gyakorlati tételt a jövő tanítói tanácskozmányra elkészíteni s fölhívásra előadni is tartoznak. A gyakorlati tétel kidolgozását nem kell beterjeszteni az érseki hatósághoz, elégséges, ha a gyakorlati tételről a tanácskozmányi jegyzőkönyv nyújt elegendő fölvilágosítást. 7. Mint már föntebb említettem, az espereskerületi tanítói tanácskozmányok fönntartására és azok szorgalmas látogatására nagy súlyt helyezek s ezért újból kötelezem úgy az egyházi, mint a világi tanerőket, hogy ezen tanácskozmányokon megjelenjenek s a tanácskozmányban buzgón részt vegyenek. Ezen kötelezettségre vonatkozólag változatlanul fönntartom az 1906. június 5-én 2410. szám alatt kelt érsekhatósági körrendeletet. Remélem, hogy ezen intézkedésemmel a tanítói tanácskozmányok iránt való érdeklődést fokozom s így annak célját is előmozdítom. Fölhívom a T. Lelkész Urakat, hogy ezen rendeletemet az összes érdekeltekkel közöljék. Kalocsa, 1909. április 7. Az újabbkori szociális mozgalmak egyik főtörekvése az általános közjólét emelését elősegíteni. Ezen cél elérésének egyik leghathatósabb eszköze a továbbképző iskolák és a fölnőttek oktatása által a nép művelésének minél szélesebb körben való terjesztése levén ; fejtessék meg : a) mit tehet a népiskola és a néptanító szociális szempontból a továbbképző iskolák szervezése és különösen a fölnőttek oktatása érdekében ? b) minő föladatok hárulnak e tekintetben az iskolafönntartókra és a helyi tanhatóságokra ? A gyakorlati tételre vonatkozólag a fönti rendelet irányadó. Kalocsa, 1909. április 7. D r. Rajner Lajos, püspök s esztergomi főegyházmegyei általános érseki helynök úr a következő megkeresést intézte az egyházmegyei hatóságokhoz: „Szomorúan kellett tapasztalnom, hogy sok szülő, különösen a nagyobb városokban, elmulasztja megkereszteltetni gyermekét, oly esetekben is, mikor a gyermek a törvény értelmében katholikus vallásban nevelendő. Minthogy hova-tovább mindinkább gyakrabban fordul elő az az eset, hogy az ily gyermekek a katholikus hitoktatás folyamán a szentségek fölvételére, nevezetesen a szent gyónásra és szent áldozásra készíttetnek elő, melyekhez a keresztség, mint a többi szentségek fölvételének elengedhetetlen föltétele nélkül járulni nem lehet, fölhívtam volt (Litterae Circulares 1906. pag. 69.) különösen a székesfővárosban és más nagyobb városokban lelkészkedő papságot és hitoktatókat, hogy mielőtt a gyermekeket a szentségekhez bocsátanák, keresztelési bizonylatnak bekövetelése által biztos tudomást szerezzenek az illető gyermekek megkereszteltetéséről. A budapesti székesfővárosi hitoktatási érseki fölügyelőség hozzám érkezett jelentéséből azonban arról értesültem, hogy a székesfővárosi hitoktatók megkeresésére egyes vidéki plébánosok és helyettes plébánosok díjtalan keresztelési bizonylat helyett utánvétellel rendes keresztlevelet küldtek, melyet a hitoktatók sok esetben saját pénzű2240. sz. Keresztelési bizonylatok az iskolás gyermekek megkeresztelt voltának igazolására.