Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1908

Index

— 76 — 1843. sz. Egyházi járulékokat cselédjei helyett a bérlő nem nak- a hitközség által történt gyakorlása érthető annak folytán, hogy Csikszentimre lakossága kizárólag katholikus, erre való tekintettel az ugyanazon egyedekből álló községet akkor, a midőn nem világi, hanem egyházi vonatkozású kérdésekről volt szó, — a milyen a papválasztás is, — a püspök nevezhette egyházközségnek. Legvilágosabban értelmezik azonban a canonica visitatiót és igazolják a politikai községnek kegyúri kötelezettségét a községi számadások, melyekből megállapítható, hogy az egyházi épületeken végzett helyreállítások a községi pénztárból teljesíttettek egész a legutóbbi évekig; a politikai község saját beismerése szerint a koronkint Csikszentimrére kinevezett vagy megválasztott lelkészek költözködési költségeit is a község fizette. Ezen a községi számadások alapján évről-évre számszerűleg is megállapítható kegyúri kiadások nem minősíthetők egyszerű segélyezésnek, mivel a község nem igazolta s nem is állította, hogy a bejelentett kegyúri szükséglet kielégítését akár elutasította, akár ennek mérvét leszállította, vagy az egyházi épületek javítását, fönntartását, vagy újraépítését a plébánia 300 éves fönnállása óta valaha is mellőzte volna. Mindezeknél fogva — valamint a gyergyókilyénfalvi és csikszentmihályi róm. kath. egyházak vitássá vált kegyuraságának teljesen hasonló kérdéseiben, úgy a jelen esetben is, a canonica visitatio és az évszázados állandó gyakorlat alapján Csikszentimre politikai községnek az ottani róm.kath.egyház iránti kegyuraságát meg kellett állapítanom és a vitássá vált kegyúri kiadások viselésére is a politikai községet kellett köteleznem. A másolat hiteléül Komlóssy s. k., igazgató. Kalocsa, 1908. április 13. .A. vallás- és közoktatásügyi rn. kir. miniszter 1906. évi december hó 21-én 103338. sz. a. kelt s Pest- stb. vármegye közig, bizottságához intézett rendelete. A budajenői róm. kath. egyházközség költségeinek behajtása ügyében f. évi június hó 15-én 2701. kb. sz. a. kelt előterjesztésére hivatkozással, a közlemények •/. a. visszazárása mellett, értesítem a címet, hogy folyó évi május hó 10-én tartott üléséből 4525/905. kb. sz. a. hozott határozatát azon részében, mellyel Rácz Miksa budajenői lakos, bérlőt a szolgálatában lévő cselédpárokra kivetett egyházi járulékok megfizetése alól fölmentette és a nevezett ellen elrendelt végrehajtást beszüntette, Budajenő község elüljárósága által benyújtott fölebbezés elutasítása mellett — helyes indokainál fogva ezennel helybenhagyom, ellenben az idézett határozat másik pontját, mint a cím által illetéktelenül meghozottat, föloldom. Ugyanis eltekintve attól, hogy a politikai község jogosan állította be költségvetésébe és számadásába az egyházi személyzet járandóságait •— amennyiben az egyházmegyei főhatóság által hiteles kivonatban hozzám bemutatott 1846. évi canonica visitatio szerint ezen járandóságokat régi megváltás folytán a „communitas", tehát a politikai község tartozik fizetni —- a községnek azon, a törvényhatóság jóváhagyásával is ellátott régi gyakorlata, mely szerint a szóban lévő egyházi kiadások a községi költségvetésbe évről-évre beállíttattak, fölebbezés tárgyává nem tétetett és így ezen kiadásoknak a községi költségvetésből és számadásokból való kihagyása tárgyában a cím nem volt jogosítva érdemi határozatot hozni; de ily intézkedésre nem is volt illetékes, mert a községnek szóban lévő eljárása, mint költségvetési kérdés a törvényhatósági bizottság ellenőrzése alá és annak illetékességi körébe tartozik. A községnek azon eljárása, mely szerint az egyházi költségek összegét nem pótadóban, hanem páronkint egyenlően veti ki a községi lakosokra, helytelen vagy legalább is szokatlan ugyan, de mivel az egyházi költségeknek ezen födözési módja a köteles fizetni. Egyházi járandóságok a községi költségvetésbe beilleszthetők.