Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1908

Index

52 — kiemelvén továbbá a katholikus egyháznak a házassági intézmény tisztaságának megőrzésére és jogi viszonyainak minél tökéletesebb szabályozására irányult bölcs és szeretetteljes gondoskodását. Innen azután alkalmai véve említsék föl Szentséges Atyánknak e tárgyra vonatkozó legújabb intézkedését és fejtsék ki röviden az új rendeletnek az eljegyzés és házasságkötés alakszerűségeire vonatkozó főbb intézkedéseit, amenynyire t. i. azok a híveket érdeklik és ismeretkörüket túl nem haladják. Végül buzdítsák őket arra, hogy tiszteljék és lelkiismeretesen tartsák meg az anyaszentegyháznak a házasságra vonatkozó üdvös törvényeit, melyek mind a hitestársak földi és mennyei boldogságát, a családok békéjét és a társadalom javát célozzák. Míg ellenben az egyház házassági szabványainak megvetése a köztapasztalás szerint a házasságok boldogtalanságát, a családi élet hanyatlását, a társadalom erkölcsi pusztulását vonja maga után. Azért mondja az apostol a házaséletről : „Nagy titok ez, én pedig Krisztusra és az anyaszentegyházra nézve mondom." (Eph. 5, 32.) Vagyis csak az a házasság boldog, mely hű képe a Krisztus és az egyház közt fönnálló szent lelki frigynek. Kelt Kalocsán, 1908. évi február hó 22-ik napján. r j^Lltalában örömmel tapasztalható az, hogy főleg Őszentsége X. Pius pápának a mindennapi szent áldozást sürgető bölcs intézkedése óta a híveknek buzgósága a legméltóságosabb Oltáriszentség imádása iránt egyre jobban növekedik. Ennek természetes következménye az, hogy a hívek tényleg keresik is az alkalmat, amikor szentségimádásra járulhatnak. Erre való tekintettel a pécsi katholikus nagygyűlés alkalmából a szentségimádó papok társulatának értekezletén is szóba került a templomok nyitva tartásának kérdése. Egyházmegyém papjai közül többen kérelmezték is, hogy a templomoknak a nap folyamán való nyitva tartását kötelezőleg elrendeljem. Tény az, hogy ezen üdvös szokás a külföld számos egyházmegyéiben a hívek épülésére fényesen bevált. Miért is a magam részéről hajlandó vagyok a templomok nyitva tartását a nappali órákra nézve egyházmegyém területén elrendelni. Minthogy azonban előzőleg a netán fönnforgó nehézségekről tájékozódást szerezni kívánok: atyailag fölhívom kedvelt papságomat, hogy a plébániai templomok nyitva tartásának kérdését a legközelebbi tavaszi tanácskozmány alkalmából tárgyalja, a netán fönnforgó nehézségekről s az ezek elhárítására teendő intézkedésekről véleményét nyilvánítsa. Kalocsa, 1908. márc. 3. 1097. sz. A templomok nyitva tartása ügyében a papság meghallgattatik. Gyula s. k. érsek.