Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1906

Index

— 132 — miért is mindig ti lesztek felelősek az Isten előtt a módról, melylyel a híveknek az isteni ige kenyerét osztogattátok. — Hogy magunktól minden felelősséget elhárítsunk, lelkére kötjük s megparancsoljuk minden egyházmegyei hatóságnak, hogy szeretetteljes intés után, még a prédikáczió tartama alatt is, megfeddjék, vagy elhallgattassák az olyan akár világi, akár szerzetes hitszónokot, a ki nem engedelmeskedik teljesen a püspökök és szerzetesek gyülekezetének idézett utasításában foglalt parancsoknak. Jobb, ha a hívek beérik plébánosuk egyszerű homiliájával és katekizmus-magyarázatával, mint ha oly prédikácziókat hallgatnak, melyek több rosszat szülnek, mint jót. Egy másik tér, a hol a fiatal papság igen sokszor alkalmat és ingert talál vallani és védelmezni a minden törvényes tekintély igája alól való mentességet, az úgynevezett keresztény nép-akczió. Nem ugyan azért, Tisztelendő Testvérek, mintha ez az akczió magában véve elvetendő volna, vagy természeténél fogva a tekintély megvetésére vezetne, hanem mert nem kevesen, annak természetét félreértve, szívesen mellőzik a szabályokat, melyeket épen annak előmozdítására írt elő a mi halhatatlan emlékű elődünk. Jól tudjátok, hogy arról az utasításról beszélünk, a melyet a keresztény akcziót illetőleg XIII. Leo rendeletére a rendkívüli egyházi ügyek szent gyülekezete 1902. évi január hó 27-én kiadott s mindegyiteknek megküldött, hogy azokat az illető egyházmegyékben végrehajtassátok. — Ezt az utasítást is fenntartjuk és teljes hatalmunkkal megújítjuk minden egyes rendelkezését; valamint megerősítjük és megújítjuk mindazt. a mi saját, 1903. évi deczember hó 18-án De populari actione christiana moderanda kiadott motu-proprio-nkban és kedvelt fiunk, a bíboros államtitkár 1904. évi július hó 28-án kelt körlevelében foglaltatik. Az időszaki lapok megalapítását és igazgatását illetőleg a papságnak hűségesen szem előtt kell tartania az „Offiáorum" kezdetű apostoli konstituczió

1 42. §-át: Viri e clero . . . proliibentur quominus, absque praevia ordinariorum venia, diaria vei fólia periodica moderanda suscipiant. — Hasonlókép az egyházmegyei hatóság előleges beleegyezése nélkül a papok közül senki sem adhat ki iratokat, akár vallási és erkölcsi tartalmúak legyenek, akár merőben technikai jelleggel bírjanak. Körök és társulatok alapításában az alapszabályok az egyházmegyei hatóság által megvizsgálandók és helybenhagyandók. A keresztény nép-akczióról szóló vagy bármely más tárgyú beszédeket egy pap vagy klerikus sem tarthat a helyi egyházmegyei hatóság engedélye nélkül. — Minden szó, mely a népben ellenszenvet kelthet a felsőbb osztályok iránt, ellenkezik a keresztény szeretet igazi szellemével s tényleg ilyennek tekintendő. — S hasonlóképen helyteleníteni kell a katholikus közleményekben oly nyilatkozatokat, melyek, egészségtelen újdonságvágygyal telve, a hívek jámborságát megmosolyogják s a keresztény élet új irányelveit, az egyház új igazgatását, a modern lélek új vágyait, a papság új társadalmi hivatását, új keresztény társadalmat s hasonlókat pengetnek. — Bár dicséretre méltó, ha a papok, különösen a fiatalok, a nép közé mennek, de ebben az egyházi elüljárók tekintélyét és parancsait megillető köteles tisztelettel kell eljárniok. Hiszen, ha a kellő engedelmesség szem előtt tartásával, részt is vesznek a keresztény nép-akczióban, legkiválóbb teendőjük mégis csak az marad, hogy: „megszüntessék a nép fiainak tudatlanságát a lelki és örökkévaló dolgokban, s gondos szeretetreméltósággal tisztességes és erényes életre vezessék őket; megerősítsék a felnőtteket a hitben, eloszlatva az ellenkező előítéleteket, s megedzzék a keresztény élet gyakorlására; előmozdítsák a katholikus világiak közt amaz intézményeket, melyek igazán hathatósaknak bizonyulnak a soka1 1897. január 25.