Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1906

Index

124 4088. sz. Újabb felhí­vás a népis­kolai és ifjú­sági könyvtá­rak létesítése ügyében. Die 17. Sept. Ó Becse ad s. Anto­nium. Die 18. Sept. Bácsföldvár. Coloczae, die 3. Octobris 1906. IVTiután a népiskolai és ifjúsági könyvtá­rak létesítése dolgában ezévi január 26-án 139/isk. sz. a. kibocsátott körrendeletemre beérkezett plébánosi jelentések közt igen sok a kedvezőtlen és ki nem elégítő, szük­ségesnek tartottam e tárgyban az alábbi pótrendeletet kibocsátani. 1. Ott, hol az iskolafentartó a könyv­tárfelállítási költségek fedezésére nézve az iskolaszék megkeresésére még nem határo­zott, a plébánosok mint iskolaszéki elnökök a határozathozatalt sürgessék meg. 2. Oly helyeken, hol az iskolafentartó község sok terhére, s illetve szegénységére való hivatkozással a kérdést tagadólag intéz­ték el, a plébánosok mint iskolaszéki elnö­kök ismételjék meg a megkeresést és nyug­tassák meg a községi képviselőtestületet arra nézve, hogy a könyvtárt nem kell egyszerre egészen felállítani, hanem, hogy azt fokozatosan is lehet létesíteni. Ha ezek daczára ismét csak tagadó határozatot hozna az iskolafentartó, azt a plébános felebbezze meg a vármegyéhez. 3. Ugyancsak megfelebbezendők a meg­keresést minden okadatolás nélkül vissza­utasító határozatok; de olyanok is, melyek ekkép hangzanak: „az iskolakötelesek leg­nagyobb része még a tankönyvét sem olvasta át s a kora tavaszszal liba, kacsa és sertés­pásztorkodás miatt könyvek olvasására nem ér rá" — vagy: „van már népiskolai könyv­tárunk 25 év óta; de mivel sem a tanulók, sem a közönség azt igénybe nem veszik, nincs szükség új könyvtárra, vagy a meg­levőnek gyarapítására." Ilyen községekben bizonyára hanyag ellenőrzés alatt áll az iskolai szorgalmi idő­nek betartása, de meg nyilván kevés munka is fordíttatik a hivatottak részéről az olva­sási kedvnek felkeltésére és fejlesztésére. Mert ha az egyik községből érkezett tanítói tanácskozmányi jegyzőkönyv szórói-szóra ezeket írja: „Hogy mennyire érdeklődnek a gyermekek a népiskolai könyvtárak iránt, kitűnik abból, hogy a káplán úr pár száz jóirányú füzetkével rendelkezik, melyeket az iskolásgyermekek hordanak el tőle. O nem törődve az evvel járó fáradsággal és kellemetlenséggel, hűen osztogatja ki azo­kat közöttük, és a legkellemetlenebb időjá­rás sem akadályozza őket abban, hogy olvasott füzetjüket másikkal felcseréljék"; mondom, ha az egyik községben a kellő törődéssel ilyen eredményt lehet elérni, kér­dem, miért nem tudnák azt másutt is fel­mutatni ? 4. Teljesen német, illyr, vagy tót köz­ségekben, hol a könyvtár különösen azért talált ellenzésre, „mivel a magyar nyelvben járatlan gyermekek a könyveket úgy sem értik, s így nem is olvashatják", a plébá­nosok és tanítók igyekezzenek az ügy ellen­zőit meggyőzni arról, miszerint a magyar nyelvnek mai intenzív tanítása mellett remény­leni lehet, hogy a nem magyarajkú gyer­mekek, különösen az V. és VI. osztályúak, 1—2 év múlva már fognak a hazai nyelv azon ismeretével rendelkezni, mely őket a könyveknek a tanító vezetése és útmuta­tása melletti megértésére képesíti. Egyébként is a könyvtárak létesítése a 139/isk. számú körrendeletemben foglalt erkölcsi czél mellett épen a magyarosodást is van hivatva előmozdítani. Itt megjegyzem még, hogy a nem magyarajkú községekben mintegy átmene­tül s az olvasási kedvnek felkeltésére és növelésére mérsékelt számban német, illyr és tót könyveket is lehet a könyvtár szá­mára meghozatni, mely könyvek megren­delésénél azonban szigorúan kell arra ügyelni, hogy hazaellenes dolgot ne tartalmazzanak. 5. Ott, hol már valamelyes (nép- vagy ifjúsági) könyvtár létezik, ennek növelését,

Next

/
Thumbnails
Contents