Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1905

Index

51 — IX. E • hó 26-án ünnepli a bíboros Herczegprímás úr Oeminentiája áldozárságának 50 éves jubileumát. Szent egyházunk csodálatos egységének szellemét fogja mindenki ápolni, ha a 26-át követő vasárnapon az ünneplő esztergomi főegyházmegyével lélekben egyesülve, Oeminentiájának hivatali nagy felelősségét buzgó imáival, névszerint a szentmisében való megemlékezéssel megkönnyíteni, Reá a Mindenhatónak testi-lelki bő áldásait leesdeni igyekszik s alkalmas módon a híveket is imára buzdítja. Kalocsa, 1905. május 8-án. A m. kir. belügyminiszter 1904. évi 4253. sz. határozata. A. vármegye közönségének. A. vármegye alispánja által 1903. évi deczember hó 8. napján 9299. kih. sz. alatt a járás főszolgabírája elsőfokú határozatának megsemmisítésével hozott másodfokú határozata, mely szerint K. Manó és társai ellen F. Adolf izraelita orthodox hitközségi elnök által emelt azon panaszával, hogy az imaházba székek bevitelétől eltiltassanak, elutasíttatott, illetve az orthodox szervező szabályzat értelmében alakított autonom választott bíróság fóruma elé utasíttatott, nevezett F. Adolf hitközségi elnök fellebbezése folytán felülvizsgáltatván: megváltoztattatik és elsőfokú ítélet azon része, mely a panasz elutasításával vádlottakat az ellenük emelt vád és következményei alól felmentette, emeltetik érvényre. így kellett határozni, mert jelen esetben nem hitközségi viszályról, hanem a hitközségi elüljáróság egy határozatáról van szó, melynek az elüljáróság, esetleg hatósági közbenjárással is érvényt szerezhetett volna, s így választott bíróság kiküldésének helye nincs. Nem volt megállapítható az alsófokúlag megítélt napidíj sem, mert felekezeti ügyekben megtartott tárgyalásokra megjelent felekezetbeli tanúknak napidíjakat fizetni nem szokásos. Kalocsa, 1905. május 9-én. Tájékoztatásul közlöm az alábbi közérdekű adóügyi fellebbezést. A lévai m. kir. adóhivatal 998/904. számú fizetési meghagyással az o . . . i r. kath. iskola terhére vagyonátruházási illeték fejében 40 f. évi illeték-egyenértéket vetett ki. Ezen kirovás ellen az illető lelkész a következő fellebbezést nyújtotta be a lévai pénzügyigazgatósághoz. „Az ill. díjjegyzék 95. t. D. p. 1. jegyzete szerint: „Az illeték-egyenértéktől mentesek: a) mindazon ingatlanok, melyek a föld- és házadónak alávetve nincsenek." A házadó mentességéről szóló 1868. évi XXII. t.-cz. és 1871. évi LI. t.-cz. 2. §-a h) pontja szerint pedig: „az iskolák házadó alá nem tartoznak", így tehát illetékegyenérték-mentesek. Az o . . . i róm. kath. hitközség a megvett telekre új iskolatermet épített és azt 1904. évi szept. 14-én megnyitván, tényleg róm. kath. iskolának használja. Minthogy pedig az iskolaépületeket a fentidézett törvények adó- s illetve illeték-egyenértékmentességben részesítik, tisztelettel kérem, hogy a kiszabott 40 f. illeték-egyenértéket törültetni szíveskedjék." LITT. CIRC. 1905. 9 1909. sz. A bíboros herczegprímás úr aranymiséje. 1927. sz. Egyházi érdekű ügyekben a tanúknak napidíj nem állapíttatik meg. 1928. SZ. Iskolaépületek mentesek az illetékegyenérték fizetése alól.