Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1905

Index

— 40 — nek szükségességét az 1868. XXXVIII. t.-cz. 80. §-a, illetőleg az 1891. XV. t.-cz. 19. §-a értelmében úgy általános népművelődési, mint állami nézőpontból indokolják. Minthogy ezen körülményeknek meg nem világítása a felterjesztések gyors és pontos elintézését megnehezíti, másrészről sok időbe és munkába kerülő közbevetett intézkedéseket igényel és mindez az állami iskolai és kisdedóvodai szervezések tervszerű keresztülvitelét nagyon megnehezíti, indíttatva érzem magam a kir. tanfelügyelőségeket nyomatékosan arra felhívni, hogy az állami elemi iskolai és kisdedóvodai szervezésekre vonatkozó javaslataikban az alább felsorolt körülményekre terjeszkedjenek ki, illetve erre vonatkozó jelentéseiket szorosan az alábbiakhoz alkalmazkodva s a kívánt adatokkal és okmányokkal felszerelve ter jeszszék fel: Első sorban közlendő az illető község lakosainak száma az 1900. évi népszámlálás szerint és a lakosságnak felekezeti és anyanyelvi megoszlása, továbbá az írniolvasni tudók arányszáma. Azután közlendő a legutóbbi összeírás szerint a 3—6 kisdedóvodai és a 6—12 éves mindennapi iskolai tanköteleseknek hiteles száma, ugyancsak felekezeti és anyanyelvi megoszlásban. Részletesen megvilágítandók az illető községnek kisdedóvodai és elemi népoktatási viszonyai. Minő jellegű iskola van a községben, hány tanteremmel és hány tanítói állással. Minő állapotban van az iskola-épület? Hány mindennapi (6—12 éves) tanköteles részesül törvényes oktatásban, hány nem jár egyáltalán iskolába? Melléklendők: az iskola hiteles fenntartási költségvetése, amely az összes személyi és dologi kiadásokat magában foglalja és amelyből világosan kitűnjék, hogy az iskola szükségleteit minő forrásokból fedezik? Leírandó az iskola-épületek állapota, a tantermek befogadási képessége, felszerelése stb. Világosan de röviden megokolandó, minő körülmények teszik szükségessé az illető iskolának, illetve a község elemi népoktatásának állami kezelésbe való vételét, esetleg a fennálló népiskoláknak érintetlenül való hagyásával külön állami népiskola felállítását. Itt hangsúlyozom, hogy hitfelekezeti népiskolának állami kezelésbe való vétele csakis az illető hitközség törvényes képviseletében e részben önként hozott és az illetékes egyházi főhatóság által jóváhagyott határozata alapján történhetik meg. Enélkül valamely hitfelekezeti népiskola államosítását a kir. tan felügyelőségek nem kezdeményezhetik. Ezek előrebocsátásával kell a felterjesztésben megismertetni a község vagyoni viszonyait s itt kiemelendő az is, hogy a községnek, mint jogi személynek minő különleges jövedelmi forrásai vannak s hogy a község milyen pótadóval fedezi rendes évi kiadásait? E czélból csatolandó a felterjesztéshez a község vagyonleltára, legutóbbi költségvetése, az egyenes állami adók hiteles kimutatása. Itt említendő meg, van-e a községnek az 1868. XXXVIII. t.-cz. 38. és 39. §§-ai alapján létrejött községi iskola alap vagyona. Miből áll az és jövedelmét ki használja? A község határában vannak-e puszták, vagy telepek s azokban mi módon történt gondoskodás a tankötelesek oktatásáról. Azután mutassa be a tanfelügyelőség, hogy az államosítást kérő község, illetőleg (az egyházi főhatóság hozzájárulásával) a felekezet, mit ajánl meg az állami iskola javára, elhelyezésben, felszerelésben és évi fenntartásban ? Csatolandó a felterjesztéshez az erre vonatkozó jogerős községi képviselőtestületi határozat és illetve az egyházi főhatósági jóváhagyással ellátott hitközségi határozat.