Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1905

Index

— 146 — 5707. sz. A plébániai melléképületek újjáépítése iránt hozott iskolaszéki határozat ellen a közigazgatási bizottsághoz fellebbezésnek helye nincsen. 5706. sz. A lelkészi földek adója a virilista községi képviselőtestületi tagok névjegyzékének összeállításánál. Mindazon segélyösszegek, amelyek folyó évi deczember hp 31-ig fel nem vétetnek, az alap javára maradnak. Felszóiíttatnak továbbá a segélyezettek, hogy a nyugta beküldése alkalmával, a zavarok kikerülése végett, tisztán írják ki lakóhelyüket, az utolsó postát és az egyházmegyét, amelyhez tartoznak.. Kalocsa, 1905. deczember 4. JVLagyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. 81035. — Nagyméltóságú Püspök, Báró Úr! A —i róm. kath. plébánia melléképületeinek újjáépítése ügyében Nagyméltóságod helynökének 1904. évi augusztus hó 29-én 2949. szám alatt kelt átiratára hivatkozólag a közlemények 7. alatti visszarekesztése mellett van szerencsém az ezen ügyben —vármegye közigazgatási bizottságához egyidejűleg intézett rendeletem másolatát 2 •/• alatt idezártan szives tudomásul Nagyméltóságodnak megküldeni. Az idézett átiratban hivatkozott és 1898. évi április hó 6-án 17717. szám alatt kelt elvi jelentőségű itteni határozatban kijelentett amaz elv, hogy „a latin, görög és örmény szertartású katholikusoknál, ott hol a helyi autonomia még szervezve nincs, az iskolaszék a hitközség képviseletéül elfogadtatik — s hogy ennek 1. fokú határozatai ellen a közig, bizottsághoz, harmadfokúlag pedig a vezetésem alatt álló minisztériumhoz van helye fellebbezésnek" —- a jelen esetben nem alkalmazható. A hitközség képviselőjének ugyan a jelen esetben is elfogadható az iskolaszék (ha t. i. a hitközség szervezve nincs), melynek tehát jogában is állott a panaszolt kivetést eszközölni, — az iskolaszék határozata azonban oly hatósági határozatnak, mely ellen közvetlenül a közig, bizottsághoz volna helye jogorvoslatnak, csakis oly esetben volna tekinthető, amikor valamely érvényben álló jogszabály értelmében a szervezettel bíró hitközségnek is joga lett volna ily természetű határozatokat hozni. így például épen a hivatkozott rendeletben érintett esetben iskolai adóról van szó, amelynek a hitközség által való megállapítását az 1868. évi 38. t.-cz. rendeli. A jelen ügyben azonban oly költségek viselése tétetett vitássá, amely tekintetben az állandó gyakorlat szerint csakis a rendes közig, hatóságok vannak hivatva bíráskodni. A közig, bizottság tehát helyesen mondotta ki, hogy ez ügyben az iskolaszéki kivetést érdemben fölül nem bírálhatja. Fogadja Nagyméltóságod őszinte tiszteletem nyilvánítását. Budapest, 1905. évi október hó 18. A miniszter meghagyásából Br. Váradíj Á., miniszteri tanácsos. Kalocsa, 1905. deczember 3. A lelkészek adójának a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékének megállapításánál számbavételére vonatkozólag a m. kir. közigazgatási bíróság alábbi döntvényét, a „Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár"-ban hozzáfűzött „Jegyzettel" együtt, a T. Papságnak adandó alkalomra miheztartásul, ezennel közzéteszem. A virilista községi képviselőtestületi tagok névjegyzékének összeállításánál a lelkészi javadalomhoz tartozó földek egyenes állami adója a haszonélvező lelkész javára akkor is beszámítandó, ha az adót a lelkész helyett az egyház fizeti. Indokok: A vitás kérdés az, hogy a legtöbb adót fizető községi képviselőtestületi tagok névjegyzékének megállapításánál a panaszló lelkész javára számítandó-e a lelkészi javadalomhoz tar-