Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1904

Index

Dl Compostell ana. Deeretum Pisana 20. JVIartii 1903. eirea musieam in Majori Hebdomada, habendum est uti generale seu Urbis et Orbis. Quum ex Decreto Sacrorum Rituum Congregationis in una Pisana diei 20. Mártii anni nuper elapsi 1903.,

1 tolerari non possit ut cantus Lamentationum, Responsoriorum et Psalmi Miserere in Feriis IV. V. et VI. Maioris Hebdomadae fiat simul cum instrumento „Harmónium" et aliis instrumentis sine strepitu, „a corda, violini, viole, controbassi" nuncupatis, neque cum solo instrumento „Harmónium", Emus Rmus Dnus Cardinalis Joseph Maria Martin de Herrera y de la Iglesia, Archiepiscopus Compostellanus ab eadem Sacra Congregatione sequentis dubii opportunam declarationem reverenter expostulavit, nimirum; „An praedictum Deeretum habendum sit tamquam Deeretum generale, seu Urbis et Orbis, ita ut ubique obliget, non obstante quacumque consuetudine in contrarium etiam immemoriali ? Et Sacra Rituum Congregatio, ad relationem subseripti Secretarii, exquisito etiam voto Commissionis Liturgicae, respondendum censuit; Affirmative, quum- Deeretum Bubricas respiciat universam Ecclesiam spectantes, et in casu provisum etiam Motu proprio SSmi Dni Pii Papae X., super Musica Sacra d. d. 22. Novembris 1903. et subsequenti Decreto S. B. C. Urbis et Orbis, hoc die 8. Januarii 1904. S. Card. CRETONI, Praefectus. L. f S. f D. PANICI, Archiep. Laodicen., Secretarius. Coloczae, die 25-a Eebruarii 1904. Nr. 1273. Deeretum prohibens, ne cantus Lamentationum fiat simul cum instrumento Harmónium, est generale. 7147/1902. P. sz. Ő Felsége a király nevében. A magyar királyi közigazgatási bíróság P. R. plébános, mint a pereszlényi róm. kath. templom képviselője pereszlényi lakosnak jogilleték ügyét, melyben a nagytapolcsányi magyar királyi adóhivatal az 1901. évi ask. 8. tételszám alatt 20 korona jogilletéket szabott ki, s ezt a nyitrai magyar királyi pénzügyigazgatóság 1901. évi július hóban 38668/1901. szám alatt kelt végzésével helybenhagyta, a nevezett fél által beadott panasz folytán 1902. évi május hó 23. napján tartott nyilvános ülésben tárgyalás alá vévén, következőleg ítélt: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyt adván, s a panaszolt 20 koronányi illeték törlésének elrendelésével kimondja, hogy a kérdéses alapítvány után illeték egyenérték fizetendő. - - Mert: Az illetéki szabályok 1. §-ának t. 2. pontja szerint ingóságoknak élők között történő ajándékozása csak akkor esik illeték alá, ha a jogügyletről okirat állíttatott ki. Jelen esetben állíttatott ugyan ki okirat a szóban forgó alapítványról, — de ezt csupán a megajándékozott egyház képviselői írták alá. Minthogy pedig az illetéki díjjegyzék 43. tétel 4-ik bekezdésében foglalt elvi rendelkezés nem hagy fönn kétséget arra nézve, hogy az ily ajándékozásról szóló okirat illetékkiszabás szempontjából csak akkor jöhet figyelembe, ha azt az ajándékozó fél is aláírta, mi jelen esetben meg nem történt, ennélfogva a jogügylet, az illetéki szabályok elül hivatkozott §-a értelmében, ily körülmények között ajándékozási illeték 1 Cf. Litt. Circ. a. 1903. pag. 117. 2 Cf. Litt. Circ. a. 1895. pag. 153. et a 1903. pag. 20. 1436. sz. Szóbeli alapítvány után vagyonátruházási illeték nem fizetendő.

2