Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1904

Index

/ — 155 — XXXI. A z eszéki kapuczinusok zárdájából többször nyert már kisegítőt egyházmegyénk. Most a zárda templomának tatarozásáról van szó, melynek költségei gondot okoznak a zárda főnökének. Felkérem az egyházmegye T. Cz. Papságát, hogy a Szerzet által főmegyénkben teljesített lelkipásztori teendőkre való tekintettel is adakozzék a templom tatarozására és önkéntes adományait a jövő hó 15-éig küldje az esperes urakhoz, kik is azokat a jövő hó 20-áig ide terjesztendik. Kalocsa, 1904. október 27. A nazarénusok ügyében újabban több gyakorlati kérdés terjesztetett az érseki hatóság elé, melyeket, mivel főkép az újabb állami törvények által létrehozott jogviszonyok miatt általános érdekűek, a megfelelő utasításokkal a következőkben közlöm. 1. Vájjon a katholikus vallásról a nazarenizmusra áttért szülők polgári hatóság útján kényszeríthetők-e arra, hogy újszülött gyermekeiket a katholikus vallás szertartásai szerint megkereszteltessék? Ezen kérdést állami törvények szempontjából tekintve: igaz ugyan, hogy a vallás szabad gyakorlatáról szóló 1895: XLI11. t.-cz. 27. §-a szerint minden gyermek valamely vallásban nevelendő még akkor is, ha szülei nem tartoznának egyik bevett valláshoz sem, hanem jogérvényesen „felekezetnélküliek" volnának; ha pedig jogérvényesen ki nem léptek valamely vallásból s így a ténylegesen elhagyott vallás híveinek tartatnak, akkor meg épenséggel meg is van határozva az 1868 : Lili. t.-cz.-ben s a gyermekek vallásáról szóló 1894: XXXII. t.-cz.-ben, hogy az ily szülőktől származott gyermekek melyik vallásban nevelendők: mindazonáltal arra nézve a törvényben intézkedés nincsen, hogy a gyermekek vallásos nevelése mily szertartás szerint kell hogy kezdetét vegye. Csak annyit biztosít az 1895. XLIII. t.-cz. 27. §-ának utolsó bekezdése s az e törvényre vonatkozó 1896. é. 56. V. K. M. eln. sz. miniszteri rendelet III. fej. 22. és 26. §-a, hogy még a jogérvényesen felekezctnélküli szülőknek gyermekei is a bevett vagy törvényesen elismert vallások valamelyikében fognak neveltetni (ha máskép nem, hát gyámhatósági határozat szerint) tanköteles korukban; illetve születési anyakönyvükbe valamilyen vallásúnak okvetlenül jeleztetni fognak legkésőbb tanköteles korukban. így állván a dolog: hatóságilag nem kényszeríthetők a nazarénus szülők, hogy gyermekeiket megkereszteltessék, ha mindjárt jogszerüleg katholikusoknak tekintendők is — a polgári forumok előtt — úgy a szülők mint a gyermekek. Ha pedig egyházjogi szempontból tekintjük a kérdést: be kell vallanunk, hogy nem mindig használna, ha a nazarénusok polgárilag kényszeríthetők volnának is gyermekeik megkereszteltetésére. A még eszük használatával nem bíró gyermekeket ugyanis nem minden esetben szabad megkeresztelnünk, hanem csak akkor, ha elfogadható (probabilis) reményünk van az iránt, hogy majdan katholikus módon fognak neveltetni. Pedig hogy ezen remény valamely adott esetben fönforog-e, az a szülőknek a fent idézett állami törvényekben biztosított jogai mikénti gyakorlásától függ. LITT. CIRC. 1904. 31 6176. sz. Gyűjtés az eszéki kapuczinusok templomára. 6100. sz. Nazarénusok gyermekeiről.