Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1904

Index

— 138 — / 7. §. A követelések bejelentése a kir. közjegyzőnél szóban vagy írásban történhetik. A szóval történt bejelentést a kir. közjegyző röviden jegyzőkönyvbe foglalja. A bejelentésben ki kell tenni a követelés alapját, összegét, járulékait és csatolni kell a bizonyító okirat egyszerű másolatát. A kir. közjegyző a bejelentésekről naplót vezet, amelybe azokat a beérkezés sorrendje szerint bevezeti. A bejelentés megtételéről, tartalmáról és idejéről a kir. közjegyző a bejelentőnek, ha kéri, hivatalos bizonyítványt ad. 8. §. Az a hitelező, aki a hagyaték átadása előtt ugyan, de a 6. §-hoz képest kitűzött hirdetményi határidő letelte után jelenti be követelését, ha ennek folytán az érdekeltek meghallgatása válnék szükségessé, az ebből eredő költséget viselni köteles. 9. §. A 6. §-hoz képest kitűzött hirdetmény határidő lejártával a kir. közjegyző a hitelezőket és a feleket, különösen pedig az egyházmegyei hatóság kiküldött biztosát és a közalapítványi kir. ügyigazgatóságot tárgyalásra idézi. 10. §. A tárgyalás alkalmával az örökhagyó tartozásait a tárgyalási jegyzőkönyvben vagy a tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolt külön jegyzékben egyenkint fel kell sorolni. A tartozások közé nemcsak azokat kell felvenni, melyeket a hitelező bejelentett hanem azokat is, amelyekről a bíróságnak az iratokból tudomása van, vagy amelyeknek fölvételét bármelyik örökös kéri. Mindenik tartozásnál ki kell tüntetni, lejárt és vitás-e? Mindenik követelésre nézve a megjelent feleket meg kell hallgatni. A hitelező csak annyiban kifogásolhatja egy másik hitelező követelését, amennyiben a hagyaték a hitelező kielégítésére nem elegendő. A fél vagy a hitelező elmaradása nem akadályozza a tartozások kérdésében a hagyatéki tárgyalás befejezését. 11. §. A tárgyalás alkalmával meg kell hallgatni az érdekelteket a hagyatéki vagyon értékesítésének, valamint a követelések kielégítésének és biztosításának módozatai tekintetében. Amennyiben az összes érdekeltek — ide értve a hitelezőket is — egyértelműleg a hagyatéki vagyon értékesítésének más módját nem határozzák el: az értékesítés az 1894. XVI. t.-cz. 95—97. §-aiban meghatározott módon történik. Az az érdekelt, aki a tárgyalásról elmarad, olyannak tekintendő, mint aki a tárgyalásnál megjelentek részéről a hagyatéki vagyon értékesítése tárgyában hozott határozathoz hozzájárult. 12. §. A hagyatéki tárgyalás nem terjed ki arra, hogy az egyház és a szegények jutaléka kik között és mily módon osztassék fel. 13. §. A hagyatéki bíróság a megtartott tárgyalás alapján, ha szükséges a hagyatéki vagyonnak, vagy e vagyon e részének értékesítéséről gondoskodik és megállapítja a hagyatéki terhek és tartozások kielégítésének sorrendjét. 14. §. A hagyatékból a jelen rendelet 1. §. 1. pontja értelmében mindenekelőtt a hagyaték rendezésének költségeit kell kielégíteni. A hagyaték rendezésének költségei közé tartoznak a leltározás költsége, a közjegyző díja, az 1894. XVI. t.-cz. 123. §-ának második bekezdésében említett gondnoki díjak. Ezután ki kell elégíteni az örökhagyó temetésének költségét, a cselédség bérét, az orvosok tiszteletdíját, a gyógyszertár számláját és egyéb gyógyítási költséget.